Újabb vasútvonalak, közutak fejlesztése lett kiemelt ügy
Ha a kormány egy közigazgatási hatósági ügyet a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségűvé nyilvánít, akkor az érintett ügyfelek nem fellebbezhetik meg az ügyben hozott döntéseket. Ennek az az értelme, hogy egy olyan nagyberuházás, mint egy vasútvonal felújítása, amit az Európai Unió támogatásából építenek meg és mind a megvalósítás, mind a pénzügyi elszámolás szigorú határidőkhöz van kötve, ne késhessen éveket egy–egy ellenérdekelt magánszemély vagy civil szervezet fellebbezései miatt. Az ügyfelek adott esetben utólag, bíróságon szerezhetnek érvényt kárigényüknek.
További előnyökkel is jár, ha egy közlekedésfejlesztési projekttel összefüggő közigazgatási hatósági ügyet a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítanak. Ezen beruházásokkal összefüggésben indított építésügyi hatósági ügyekben nem kell az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti településképi véleményezési eljárást lefolytatni és nincs helye az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti településképi bejelentési eljárásnak. Továbbá, az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez próbafeltárást csak akkor lehet alkalmazni, ha a beruházó rendelkezésére állnak annak elvégzéséhez szükséges földrészletek.
A 2018. december 21-én hozott 289. számú kormányhatározat egy úgynevezett „salátatörvény”. Törvénynek persze nem törvény, mert kormányhatározat, de ezt a gúnynevet kapták az olyan jogszabályok a közigazgatásban, amik mindenféle témákat összemosnak. A mostani kormányhatározat persze csak közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szól, de azokból van mindenféle.
Az egyik módosított jogszabály a 345/2012 (XII. 6.) Korm.rendelet, ami az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szól. Ebben egy halom közlekedési projekt fel van sorolva, többek között kisvasúti fejlesztések, ahol a kormányrendeletnek köszönhetően a közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő – az előzetes vizsgálati eljárás és a környezeti hatásvizsgálati eljárás, valamint a természetvédelmi hatósági eljárás kivételével, vagy ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg – tizenöt nap.
Most annyi történt, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított fejlesztések listája kiegészült további tételekkel, mind a közúti ágazatban (száztizenöt elem), mind a vasúti ágazatban (papíron egy tucat elemmel, azonban vannak átfedések). Ezen felül vannak új városi közlekedési fejlesztések és átneveztek korábbi projekteket, ezek nagy része intermodális pályaudvar kialakítása vagy a vasúti pályaudvar intermodális átszállási kapcsolatainak fejlesztése. Érintett ebben Debrecen, Miskolc, Kecskemét, Kaposvár, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Tatabánya, Eger, Dunaújváros, Szombathely, Zalaegerszeg, Győr, Salgótarján, Kőszeg.
Szerepel a most hozzáadott városi közlekedési projektek között egy új Duna-híd előkészítése Budapesten, a debreceni észak-nyugati gazdasági övezethez kapcsolódó vasúti rakodó megvalósítása (vélhetően a létesítendő BMW-gyár vasúti kapcsolatának megépítéséről van szó), a miskolci Y-híd és a 3. számú főút új belterületi tehermentesítő szakaszának megvalósítása.
A nemzetgazdaságilag kiemelt üggyé vált vasúti fejlesztések az alábbiak:
- A Rákos–Újszász–Szolnok vasútvonal fejlesztése
- A Cegléd–Kiskunfélegyháza–Szeged vasútvonal fejlesztése
- A Szeged–Szabadka vasútvonal fejlesztése
- Vasúti tengelysúlymérési rendszer kiépítése
- A Zalaegerszeg–Rédics (–Lendva–Beltinci) vasútvonal fejlesztése
- A Budapest–Varsó nagysebességű vasútvonal kiépítése
- A Budapest–Kolozsvár nagysebességű vasútvonal kiépítése
- A hegyeshalmi fővonal Kelenföld–Budaörs (Törökbálint) és Almásfüzitő–Komárom szakaszainak fejlesztése
- A Debrecen–Füzesabony vasútvonal fejlesztése
Külön pontokban említi a kormányhatározat a 120a. számú vasútvonal Nagykáta–Újszász szakaszának és a 140. számú vasútvonal Kiskunfélegyháza–Szeged-Rendező pu. szakaszának fejlesztését. Itt vélhetően kapcsolódó beruházásról vagy a finanszírozást szolgáló projektek tagoltsága miatti külön elnevezésről van szó.
Mindezen fejlesztések esetében tehát elindulhat a terveztetés, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy az összes beruházás meg is fog rövid időn belül valósulni. Mint ismeretes, EU-s támogatást csak teljesen előkészített, jóváhagyott tervekkel rendelkező projektekre könnyű szerezni. Az éppen megnyíló pénzügyi keretekből azokat a pályázatokat valósítják meg, amelyek már ebben a stádiumban vannak.
A közúti fejlesztések között, amik most bekerültek a kiemelt eljárással támogatott közigazgatási ügyek közé, szerepelnek vasúti felüljárók, összekötő utak, kerékpárutak, elkerülő utak, egyes útszakaszok előkészítése, illetve néhány korábbi projektet itt is átneveztek. A teljes, száztizenöt pontba szedett listát a Magyar Közlöny 2018. évi 209. számának 36376–36379. oldalain lehet megtekinteni.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
