Uniós pénzekből épülhet az autópálya Erdélyben
Ez annak köszönhető – derül ki a hírből –, hogy az Európai Bizottság az említett autópályát bevonta a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T). Ennek eredményeképpen Románia 2014-ben vissza nem térítendő forrásokat kapna az útépítési projekt megvalósítására.
A money.ro úgy tudja, a TEN-T-hez tartozó autópályákért az unió 20 százalékos támogatást biztosít az építő államoknak. A tervek szerint az Erdélyt Moldvával összekötő autópálya 310 kilométer hosszú lesz, összesen 6,14 milliárd euróba fog kerülni, az összegből az unió 1,2 milliárd eurót áll.
A Jászvásárig vezető út a Transilvania autópályával kerülne összeköttetésbe, Marosvásárhely határában. Az év elején folytatott tárgyalások során a Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium azt állította, hogy az autópályát a magán- és a közszféra közreműködésével építenék meg Romániában.
A még csak tervekben létező autópálya a jászvásári Ungheni településről indul majd, átszeli a megyét, a szomszédos Targu Neamtnál pedig a Békási-tó felé veszi az irányt, átkelve a Kárpátokon a Borszéki hágónál, a Hargita megyei Ditró felé haladna tovább, végül Szováta mellett érne el Marosvásárhelyre.
Egyelőre azonban Romániában be kell szerezni a környezetvédelmi engedélyeket, el kell készíteni a megvalósíthatósági tanulmányt, csak ezek után lehet meghirdetni a pályázatokat.
A TEN-T olyan közúti, vasúti, légi és vízi közlekedési hálózat terve, amelynek célja, hogy az egész európai kontinensen segítse az összeköttetést. Ez a hálózat része egy tágabb rendszernek, a transzeurópai hálózatoknak (TEN), amely a közlekedésen kívül tartalmazza a távközlési hálózatot (eTEN) és az energetikai hálózatot (TEN-E).
A hálózatba most bevont autópálya alapvetően befolyásolhatja a magyarok által lakott romániai területek gazdasági fejlődését. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) még a liberális Calin Popescu Tariceanu által vezetett kormánykoalíció tagjaként már 2007-ben szorgalmazta: olyan új európai folyosót kellene létrehozni, amely egy Marosvásárhelyt és Jászvárost összekötő székelyföldi szakaszt is magában foglalna, s amely ezáltal biztosítaná a magyar többségű romániai régió közvetlen beilleszkedését az uniós közlekedési infrastruktúrába.
Akkor a magyarok e szervezete azzal érvelt: az eredetileg tervezett két európai folyosó nem fogja át megfelelő mértékben az országot. A 4. számú ugyanis Dél-Erdélyen keresztül haladna (Temesvár–Nagyszeben–Pitesti–Bukarest), a 9-es pedig Iasi-on keresztül folytatódna déli irányban Bukarest, majd Bulgária felé. Ez a két útvonal V alakban, Románia szélén haladna át, az ország északkeleti része pedig „fehér folt” maradna.
