Vendégségben a Vértesben – 2. rész
Vérteskozmától alig tizenhét kilométerre van a legközelebbi vasútállomás, vagyis Szárliget – az első rész leírásának kiindulópontja. De idefelé ez a legrövidebb út már megvolt, ezért egy további tízessel megtoldva a Fáni-völgyből a Mátyás-kút felé fordulva új terepet találunk. A katlanból masszív emelkedő indul: 280 méteres tengerszint feletti magasságról 405-re kell felkapaszkodni, bármiféle könnyítés nélkül, végig felfelé. Az első szakaszon kifejezetten látványos természeti képződményt láthatunk balra, egy meredek hegyoldal formájában. Felmászva a „hágóra”, az utána következő lejtőn kívül sok örömben nem lesz részünk. Igen lapos itt a hegytető, a fák nem engednek semmiféle panorámát.
A Mátyás-kutat a hírek szerint tavaly óta felújították. Ráfért: bő negyven esztendeje szolgálta a kirándulókat. Vize a csapadékos szeptemberben sem volt – bölcsebb nem számítani rá, és vízzel felszerelkezni az indulásnál. A völgy itt igen vadregényes, a mély szurdokot követjük az erős lejtőn. A völgybe leérve ismét négyes útelágazásnál dönthetünk a haladási irányról. Szilárd burkolat csak egyenesen vezet, jó kis kaptatóval Síkvölgy felé. Tőlünk jobbra esik majd a Vitányvár – látni nem lehet. Egy nagyobb irtásnál kiderül, a Vértes hegység legszélén járunk.
Hamarosan, Vérteskozmától indulva, nagyjából 15–16 kilométer után rátérünk a Környebánya–Tatabánya közútra. Szélesebb, forgalmasabb, még buszközlekedés is van rajta. Meg a vártnál sokkal alattomosabb emelkedők. Azt hinné a gyanútlan kerékpáros, az erdei csapásokról kiérve nem érheti meglepetés, pedig nagyon is. Azok a bizonyos rőzsehordó anyókák itt is visszamosolyogtak volna rám fogatlan szájukkal, amikor lehagynak. A hullámvasútra hajazó szakasz utáni hosszú lejtő vezet be Komárom-Esztergom megye székhelyére, annak is az elhanyagolt felére, a felhagyott ipar rekultiváción át nem esett maradványai közé. Innen Alsógalla vasúti megállótól a legegyszerűbb visszajutni a fővárosba, de Szárliget sincs elég messze ahhoz, hogy a fenyegető esőfelhőknek fittyet hányva ne záródjon be a kör. Elkerülve a régi 100-as utat, a felsőgallai kis kerülővel csendes utcákon keresztül lehet kijutni a szárligeti elágazáshoz. Ott szembesülünk az utolsó kaptatóval, és hamarosan begurulunk a körülbelül 45 kilométeres vértesbeli túrát lezáró vasútállomásra.
A bemutatott útvonal jó szívvel ajánlható a nem teljesen kezdőknek, pár órás szabadidővel rendelkezőknek, akkor is, ha sima utcai gumikkal szerelt a kerékpárjuk. A leírt útvonal Google-térképen így néz ki.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Utazzon velünk!
Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!
