A Naprepülő célba ért!
Délután magyar idő szerint négy óra körül egy hatalmas szárnyú gépmadár hétezer méter magasan átkelt a Gibraltári-szoros felett: ezzel megvalósult az emberiség történetének első interkontinentális repülése kizárólag a Nap erejével.
Mint arról korábban hírt adtunk, a Solar Impulse nagy fesztávolságú, de ultrakönnyű kompozit repülőgép, amely a hasonló nevű projekt szervezésében és fejlesztésében épült, a szárnyon elhelyezett napelemek energiájával hajtja négy elektromotorját, illetve a légcsavarokat.
A kaland még május 24-én indult, ekkor startolt a projekt székhelyéről, Payerne-ből a gép, és 17 órás repülés után landolt Madrid közforgalmi repülőterén. A terv az volt, hogy háromnapos pihenő és persze a gép alapos átvizsgálása után a Solar Impulse tovább indul végcélja, a marokkói Rabat felé, azonban a meteorológiai körülmények nem kedveztek a startnak.
A biztonságos átkeléshez szélcsendes idő kell, ugyanakkor fontos az is, hogy a besugárzás még ne legyen annyira erős, hogy a termikek megtáncoltassák az emelkedőben lévő, vagy akár nagy magasságban repülő gépet. Ugyancsak fontos a megfelelő időjárás a fel- és leszálláshoz: hétcsomós szembeszélnél és ötcsomós keresztszélnél erősebb lökések esetén nem szabad kísérletezni a starttal és a földet éréssel.
Ezért kellett Rabat előtt is sokat körözni: a forgalmi helyzet nem volt olyan bonyolult, mint Madrid elérésekor, viszont ki kellett várni azt a periódust, amikor a legnyugodtabb a levegő. Erről a helyzetről árulkodik az este készült screenshot a repülés online közvetítéséből: a gép a marokkói partok előtti várakozási légtérben mozog, a 8500 méteres utazómagasságról már 4300 méterre süllyedt, a földhöz viszonyított sebessége mindössze 30 kilométer, míg a levegőhöz viszonyított sebessége 47 kilométer óránként.
A rabati landolás előtt a gép 200 méter magasságban fordult leszállóirányra, ekkor az akkumulátorok 90 százalék fölötti töltöttséget jeleztek, vagyis megint kiderült, hogy a gép akár egész éjszaka képes lenne repülni azzal az energiával, amit napközben gyűjt. A gépet Madridig André Borschberg repülte, ezt a második szakaszt pedig Bernard Piccard, a neves kutató-felfedező család tagja, a projekt társalapítója.
A leszállási engedélyt végül megkapta a Naprepülő és pilótája. A végső megközelítéskor Piccardban volt némi aggodalom az ügyben, nem jön e „hosszúra” a géppel, de az egyébként pilótakiképzést csak az elmúlt években kapott svájci tökéletes leszállást mutatott be, a kísérőknek nem is kellett a szokásos hosszas biciklitúrájukat megtenniük ahhoz, hogy az érkező gépet stabilizálják: a Solar Impulse magyar idő szerint pontosan éjfél után harminc perccel, gyakorlatilag szinte a fogadócsapat előtt landolt, és néhány méter gurulás után megállt.
Piccard még a felszállás előtt elmondta: épp tíz éve, hogy megfogant benne a napenergával történő interkontinentális repülés gondolata. Az ambíciók még ennél is komolyabbak: 2014-re, a mostani sikeres repülés tapasztalatait hasznosítva, már föld körüli útra szeretnék indítani a gépet.
Piccard korábban jelezte: nyilván nem lehet a napelemes-elektromos üzemanyag nélküli repülést azonnal bevezetni a mostani gázturbinák helyett, de ezek a repülések fontosak, hogy bizonyítsák: igenis ez az aviatika egyik lehetséges fejlődési vonala, a naprenergiát felhasználó elektromos repülőgép lehet a jövő repülőgépe.
