Concorde, Airbusok, végső célállomás: múzeum...

Két egykori A380-as tesztgép is kiállítási attrakcióként fejezi be pályafutását, nem beszélve az első A320-asról és az A340-600 őspéldányáról.

Az egyik kétszintes óriás, az MSN4 (lajstromjele F-WWDD) február 14-én repül át Le Bourget-ra, hogy a világ egyik leggazdagabb repüléstörténeti múzeumának éke legyen, tágas belsejében, természetesen a megfelelő átalakításokkal, kiállításokkal. A 2005-ben épült, eredetileg Rolls-Royce Trent 900-as hajtóművekkel szerelt gép a későbbiekben GP7200-asokkal volt állandó szereplője különféle szalonoknak, repülőbemutatóknak. (2011-ben épp a Le Bourget szalon előtt gurulás közben a szárnyvége elakadt egy épületben, akkor azt a bemutatót ki kellett hagynia...) Az Airbus szakemberei 2018-ban végeznek a szerkezeti konzerválással és a 380-asokról szóló belső kiállítással.

A másik három gépet az Airbus „őshazájában”, Toulouse-ban állítják ki. A 380-as második prototípusa (MSN2, F-WXXL), szintén 2005-ben Trent-hajtóművekkel gyártott példány. A Flightglobal összefoglalója szerint az a gép volt, amelyről korábban a szaúdi királysággal folytattak tárgyalásokat, hogy VIP-gépnek átalakítva folytassa pályafutását, de végül 2014-ben kútba esett a megállapodás. Egyébként az összesen öt 380-as tesztgép közül kettő, az MSN7 és az MSN9 az Emirates flottájához került, míg a legelső példány ma is az Airbus repülő laboratóriumaként szolgál, többek közt ennek szárnya alatt vizsgálták az A350-es Trent XWB hajtóművét is.

Ugyancsak aktív tesztgépként dolgozott évtizedeken át a legelső A320-as és később a 340-600-as prototípus is. A 320-as őspéldány először 1987-ben repült, legutóbb akkor láthattuk sűrűn, már egészen más festéssel, amikor az azóta bevezetett Airbus-féle szárnyvég-kialakítást, a Sharkletet vizsgáztatta. Tavaly az Airbus még arról számolt be, a gépnek új funkciót találtak, rajta próbálják ki az „elektromosabb” repülőgépet, vagyis új elektromos rendszert alakítottak ki különféle berendezések működtetésére (talán a B-787 inspirációjára). Egyébként részese volt a gép sok más mellett az EU által szponzorált Green Operations környezetvédelmi programnak is.

A négyhajtóműves 340-es leghosszabb és legszebb változatát képviselő MSN360 gyártási számú gép (F-WWTA) szintén repülő laboratóriumként szolgált tavalyi leállításáig. Az utóbbi három gép az Airbus Heritage kezelésében a toulouse-i Aeroscopia múzeumi központba kerül, annak is a jövőre kialakítandó új, északi szekciójába.

Végül még egy fontos múzeumi hír: megtette utolsó útját, a földön és vontatva, a legutolsónak gyártott Concorde, a British Airways egykori gépe, a szuperszonikus utasszállító utolsó példánya, amely még a típus leállítása után 2003-ban repülhetett, hogy hazatérjen, leszálljon – szülőhelyén, a Bristol melletti Filton repülőterén. A brit példányokat ugyanis itt is építették valaha, most pedig itt kapott ez a példány külön kiállítási csarnokot egy átalakított hangár képében, amelynek egyik oldalfalát le kellett bontani ahhoz, hogy a gépet bevontassák, egyébként csak egy-egy méteres, igencsak szűk térközzel a szárnyvégek és a falak között.

Az AF utolsó a tizennyolc megőrzött Concorde-példány közül, amely végre állandó helyet kapott. Az összesen megépült húsz gép közül tizennégy állt forgalomba a British Airways és az Air France flottájában, amíg a gazdasági és politikai realitások legyőzték a kétszeres hangsebességgel repülő gyönyörű típust. Az Alpha Foxtrot 1979-ben készült és 2003 novemberében landolt Filtonban, azóta a szabad ég alatt állt, de most Az Airbus UK segítségével a nyáron nyíló Aerospace Bristol múzeum éke lesz.