Derült égből a rakéta!

A kínaiak standard hordozórakétáját, egy Hosszú Menetelés 3B típusú eszközt a Szecsuán tartomány Hszicsang városának közelében működő űrrepülőtérről indították, ahonnan rendszerint geostacionárius pályára szánt műholdakat bocsátanak fel. A startot a kínai űrhivatal sikeresnek minősítette, a hordozóeszközzel két, helymeghatározáshoz használt műhold is rendben a pályára állt. Amit a hivatalos közlemény nem említett: a négy, a startkor szükséges tolóerőt növelő, a központi fokozathoz szerelt gyorsító rakéta közül egy a környék egyik kisvárosa mellett zuhant le és robbant fel, ahogy ezt egy a Twitteren közzétett videó is mutatja.

Az incidensnek szerencsére a jelek szerint nem volt halottja vagy sérültje, a fokozat az épületektől néhányszáz méterre ért földet és robbant fel, ugyanakkor a jelentések emlékeztetnek arra, hogy a hajtómű működéséhez súlyosan mérgező anyagokat, például hidrazint használnak a mostani kínai hordozóeszközök: a Long March rakéták következő generációja már más üzemanyaggal működik. Igaz ugyanakkor, hogy a Hosszú Menetelés 5 második példánya tavaly nyáron szintén megsemmisült, hat perccel azután, hogy elemelkedett a kilövőpadról.

A rakétafokozatok „normál esetben” azután válnak le a hordozóeszközről, miután elvégezték a feladatukat, és az üzemanyagukat fel is használták, de valamennyi mindig marad a tartályokban, ami esetleg visszazuhanáskor robbanást okozhat. Becslések szerint ez a gyorsító fokozat lehet, hogy nem égette el teljesen a benne tárolt üzemanyagot, ezért is esett le a kiszámítotthoz képest rossz helyen és ezért okozott meglehetősen nagy detonációt a becsapódása, ahogy ezt egy eredetileg a Twitteren közzétett videó is mutatja.

Ugyanakkor viszonylag szokatlan, hogy egy űrnagyhatalom olyan kilövőhelyeket használ, amely nem nagy kiterjedésű lakatlan területen (például Bajkonur a kazah sztyeppén), vagy nem tenger, illetve óceán mellett települt, ahol az indítandó hordozóeszközök kiégett fokozatai kiszámíthatóan mindenféle károkozás nélkül zuhanhatnak a földre, illetve a vízbe. Akkor sincs katasztrófa, ha az indítás sikertelen, mert például a start után az irányítás elveszti az ellenőrzést a rakéta felett.

Szakértők szerint azonban Kínában azért kellett űrközpontot a belső tartományba telepíteni, mert a hidegháború idején a kínai hatóságok ezt biztonságosabb megoldásnak tartották, de mivel nem volt igazán jó a kapcsolat a Szovjetunióval sem, ezért létesítettek az északi határtól messzebb űrrepülőteret. A 2014-ben átadott legújabb viszont már igazi tengerparti űrrepülőtér, Kína déli partjainál, Hainan szigetének keleti peremén.

A szecsuáni központnak volt egy, a mostaninál sokkal súlyosabb balesete 1996-ban, egyébként egy hasonló Long March 3B rakétával, amely az emelkedés korai fázisában letért a pályájáról, és egy közeli kisvárosra zuhant (a híradásokból nem derül ki, de nem kizárható, hogy ugyanarról a településről lehet szó, mint amely mellett a mostani becsapódás történt). Akkor hat ember halálát és ötvenhét lakos sebesülését ismerte el a kínai hatóság, egyes hírek szerint az áldozatok száma valójában ennél nagyságrendekkel több volt.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!