Elnökválasztás és repülés: ki mit hozna az Egyesült Államok légiiparának?

Válságkezelés, légitársaságok és repülőgépgyártók. Biden zöld programja, Trump keménysége Európával és Kínával szemben. MAX-ok és maszkok.

Két jeles szakportál is a voksolás napjára jelentette meg a maga szakértői elemzését arról, vajon mi várható, ha a jelenlegi államfő vagy ha ellenjelöltje lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Az egyik fontos megállapítás, ami felbukkan a latolgatások közepette: mindkét politikus létfontosságúnak tartja az iparágat, az amerikai gazdaság egyik legalapvetőbb elemeként, és mindkettő hajlandó arra, hogy a tavaszi után egy második támogatási hullám is segítse a légiipart. Ezügyben azonban nem csak az elnöki intenciók a döntőek, az első 58 milliárdos csomagot a szenátus és a képviselőház megszavazta és az elnök jóváhagyta a légitársaságok számára, a mostanra várt második viszont elakadt a törvényhozásban.

Alelnöksége idején, 2009-ben fontos szerepe volt az autógyártók megtámogatásában: a történelem megismétli önmagát, olvasható a cikkek egyikében. Trump a maga részéről a második beiktatása utánra helyezte kilátásba az újabb csomagot. Ezek a pénzek elsősorban a légitársaságokat segítik, kérdés, hogyan élik túl a válságot a repülőgép-gyártók, elsősorban a Boeing, amely legutóbb háromnegyedéves jelentésében megint erősen vissza kellett, hogy nyírja az új gépek iránti igények várható alakulását.

Trump a másik összefoglaló szerint kevésbé híve a közvetlen beavatkozásnak, ezügyben idézte a szakértők egyike, hogy az elnök még periódusa első szakaszában kilátásba helyezte az FAA alá tartozó és állami finanszírozásban működő szövetségi légiforgalmi irányítás privatizálását. A járvánnyal kapcsolatos politikát is másféleképp alakítanák:

Igaz, a megszorításokat a demokrata politikus az egészségügyi szakértők véleményéhez, illetve egy átfogó Covid-stratégiához kötné.

Amit Trump elsősorban tett a járvány okán a légiközlekedést érintően, az a beutazási korlátozások elrendelése, ugyanakkor a jelenlegi adminisztráció szeretne egy olyan Egyesült Államok–Európa „légihidat”, amely két érvényes teszteredmény esetén tenné lehetővé a szabad közlekedést az öreg kontinens és az Államok között.

A Biden-féle elnökség egyrészt azért jelentene mégis nagyobb kockázatot az ágazatnak, mert a jelöltnek igen komoly, és Trump által különösen hevesen támadott zöld programja van, amely 2050-re írná elő a légiközlekedés számára is a „nettó zéró” kibocsájtást, amihez viszont még nincsenek meg a technikai feltételek.

Ugyancsak kellemetlen lenne a hadikiadások csökkentése, ami amúgy Biden programjában nem szerepel tételesen, de inkább őt tartják hajlandónak erre, márpedig a nagy gyártók a katonai megrendelésekkel remélik valamelyest ellensúlyozni a civil szektor veszteségeit.

Ami viszont Biden felől bíztató, az az, hogy noha a demokrata jelölt is erősen félti a kínaiaktól az amerikai technológiát, elnöksége esetén normalizálná a kapcsolatokat a polgári repülőgépipar legnagyobb piacával. Merthogy Kína jelenleg a MAX ügyében is láthatóan inkább büntetni próbálja az amerikaiakat, kétséges, mikor adja meg Peking a hatósági engedélyt a keskenytörzsűnek, illetve mi lesz a sorsa más kínai megrendeléseknek.

A Boeingot is keményen érintő kereskedelmi konfliktusok ügyében Trump a maga stílusában kemény ellenlépéseket, Biden további tárgyalásokat helyezett kilátásba.

Kicsit bizonytalan tehát az elemzések végkövetkeztetése, egy biztos, és ezzel nyilván Trump és Biden is tisztában kell, hogy legyen: bármelyikük vezeti a következőkben az Egyesült Államokat, fel kell készülnie a további megpróbáltatásokra és nehéz döntésekre, merthogy az amerikai szakértők már a Covid-járvány harmadik hullámára készülnek.