Fónagy: Óriási lehetőségek vannak a dunai hajózásban

A DaHar - Danube Inland Harbour Developent, vagyis a dunai belvízi kikötők fejlesztéséről szóló project célja, a Dél-kelet európai program keretében a Duna menti közepes nagyságú városok kikötőinek fejlesztése. Fel kell tárni a lehetőségeket, amelyeket Magyarországnak a Duna és egyéb vízi utak, Európa számára pedig a tengerpart melletti és belvízi hajózás jelent – hangzott el a pénteki dunaújvárosi konferencián.

Az Európai Unió lakosságának közel fele, mintegy 45 százaléka a tengerparti övezetekben él és dolgozik. Ezeken a helyeken telepedett meg az EU ipari és kereskedelmi központjainak egy része, amelyek éppen a vízi utak révén előnyben vannak a kontinens belsejében megtalálható versenytársakkal szemben. Önmagában egy ország földrajzi elhelyezkedése azonban nem jelenti, hogy ezek a területek ki vannak zárva a vízi közlekedésből. A világ konténer-fuvarozó flottájában például jelentős svájci kontingensek hajóznak, ami köztudottan nem tengerparti ország. Ebből a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt a következtetést vonta le, hogy nem elsősorban a földrajzi elhelyezkedés, hanem egy társadalomnak a felismerő-képessége és szándéka a meghatározó.

A volt közlekedési és vízügyi miniszter emlékeztetett rá, hogy a Duna Európa második, az Európai Uniónak pedig a legnagyobb folyója. Ez egy olyan természetes, kulturális, földrajzi, gazdasági, ökológiai és energetikai folyosó, amelynek a kihasználása, esetenként figyelmen kívül hagyása egy-egy országnak a gazdaságát, társadalmát, az érintett országok egész kapcsolatrendszerét képes jól, vagy rosszul befolyásolni. Ha jó az együttműködés, közösek a fel- és kihasználási elvek, a vízszabályozás, a forgalomra, a biztonságra, a szállítmányozásra irányuló technikai, vagy jogi szabályozási szándékok, akkor ez a folyosó Közép-Európa egyik nagy adottsága is lehet. Ha nem, akkor esetenként konfliktusok, végletes helyzetben pedig katasztrófák előidézője lehet – mondta.

A nagyjából azonos méterű és szintén hasonló hosszúságú vízi utakkal rendelkező Belgiummal összehasonlítva Magyarországot, azt látjuk, hogy míg a belgáknál évente 65 millió tonna árut fuvaroznak a belső vízi utakon, hazánk külkereskedelmi áruszállításában ez a szám mindössze 6 millió tonna, arról nem is beszélve, hogy a belföldi forgalomban alig mérhető a szállítás.

Fónagy János arról is beszélt, hogy 5-10 évenként ütemesen előkerül a Duna és a Tisza összekötésének terve, amely már Mária Terézia, illetve II. József korában is téma volt. Az akkori műszaki megoldások és nyomvonalak megvalósítása megfelelő döntés esetén mind a mai napig aktuális és egy előttünk álló feladat – mondta. A két folyó összekötése az Alföldön élőknek is nagy segítség lenne, nem csak a vízi közlekedés miatt, hanem ez alapvető társadalmi feladat is. Ennek oka, hogy az ott élők életkörülményei a félbehagyott vízgazdasági beruházások miatt nagyságrendekkel rosszabbak lettek az elmúlt évtizedekben: a talajvíz szintje több méterrel apadt, a Duna-Tisza közén a homokhátsági terület pedig egyre inkább elsivatagosodik.

A vízi közlekedéssel kapcsolatos fejlesztési, építési, környezet megóvási munkálatok az egyik legjobb területét adják annak a tömeges méretű foglalkoztatásnak, amelynek lehetőségeit Magyarország jelenleg is keresi – véli az államtitkár.

A csepeli szabadkikötőt említve beszámolt arról, hogy a jelenleg is folyó fejlesztőmunkák miatt bíznak abban, hogy elsősorban a logisztika területén ismét olyan gazdasági csomópont lehet, amely a Duna középső szakaszának és Magyarország központi térségének is komoly lehetőséget jelenthet. Ilyenek lehetnek áru és kisebb mértékben a személyszállítás, valamint a vízi közlekedéssel kapcsolatos háttériparok fejlesztése.

A konferencia helyszínére utalva politikus hangoztatta, nem helyes, hogy Magyarország több más tradicionális ipari tevékenysége mellett a folyami hajógyártást is feladta. Dunaújvárosban komoly műszaki és szellemi háttérbázis állhatna a dunai hajóépítés felélesztésének rendelkezésére. Hozzátette, újra kell indítani mind a szakmunkás, mind a középfokú képzést.

Fónagy János emlékeztetett, hazánk az uniós elnökséget kihasználva április 7-én magas szintű konferenciát rendezett a belvízi hajózás a gazdaságba történő integrálásáról. A tanácskozás fontos következtetései voltak: a flottamodernizáció, az ágazat piaci helyzetének megerősítése, a humánerőforrás fejlesztés, az folyami információs szolgáltatások, a biztonságos környezet kérdése, valamint alkalmazkodni kell az éghajlatváltozáshoz is. A Duna melletti társadalommal pedig nagyon fontos a párbeszéd – tette hozzá.