Hawk, és az ötszörös(!) üzemidő

iho/repülés   ·   2020.08.23. 12:15
BAES_155302_940x529

Most is több, mint 650 repül a koros, de eddig is többször továbbfejlesztett kiképző típusból.

Néhány napja volt negyvenhat éve, hogy először repült, még, mint a Hawker Siddeley prototípusa, és most jelenlegi gyártója arra készül, hogy a példányok élettartamát a most érvényes tízezerről ötvenezer órára növelje, ami azt jelentené, hogy ez a gép a század negyvenes éveiben is szolgálja a katonai pilótaképzést, és nem is csak az Egyesült Királyságban.

A szinte példátlan üzemidő-hosszabbítás első fontos állomásaként a gyártó British Aerospace és az egyik felhasználó, Ausztrália közösen hajtott végre „szigorú” strukturális tesztprogramot a Hawk-sorozat egyik példányán, és el is érték az ötvenezer repült órának megfelelő terheléseket.

(fotó: Red Arrows)

A British Aerospace kétüléses sugárhajtású kiképzőgépe 1976-ban állt szolgálatba, és azóta is a világ egyik legelterjedtebb és legsikeresebb típusa, amely a BAe Systems adatai szerint eddig legalább húszezer katonai pilótát segített abban, hogy eljusson a modern, szuperszonikus harci gépek pilótafülkéjéig. Köztük magyar pilótákat is, akik a Gripenre való kerülésük előtt repülték a típust NATO Repülő Kiképzési Központban (NFTC), Kanadában. A magyar nagyközönség először 1990-ben találkozhatott vele, amikor oroszországi majd ukrajnai fellépések után a Royal Air Force bemutató köteléke, a Red Arrows Hawkjaival váratlanul bemutatót repült a néhány órára lezárt Ferihegyen is.

A Hawk sikerének egyik titka, hogy a britek folyamatosan fejlesztették tovább és tovább a típust, egészen odáig, hogy alkalmas legyen a pilóták felkészítésére az ötödik, sőt, brit tervek szerint (lásd Tempest-program), hatodik generációs harci gépek repülésére, a hozzájuk kötődő bonyolult rendszerek kezelésére. Ráadásul közben kialakították a gép együléses, nem kiképzésre, hanem földi támadó szerepkörre optimalizált változatait is. Az amerikai haditengerészet pilótáit a hordozó-üzemeltetésre áttervezett Goshawk T-45 révén képzik ki a fedélzeti szolgálatra.

Az ausztrálok egyik gépe (fotók: BAe Systems)

A Royal Navy és a Royal Air Force jelenleg hetvenöt gépet használ, részben a modernizált T2-es sorozatból, jelenlegi terveik szerint 2030-ig. Az ausztrálok harminc körüli flottával repülnek. Finnország eredetileg ötvenet vásárolt, illetve gyártatott le licenszben a Valmetnél, de aztán a svájci légierőtől is átvett Hawkokat, India eredetileg 132 gépre kötött szerződést, jelenleg is zajlanak a tárgyalások újabb példányokról, a Hawkok egy részét a Hindustan Aeronautics szerelte össze.

Jónéhány más helyen repültek vagy repülnek most is az egyhajtóműves kétülésesek, összesen vagy húsz országban. A gyártásuk sem állt le, jelenleg Katar számára készülnek újak.

A legyártott példányok száma több, mint kilencszáz, a változatlanul repülőké 650. Vagyis, ha az ausztrálokon túl, más jelenlegi üzemeltetőknek is megfelel, az ötszörös üzemidő felújítási programja a gyártó számára pompás üzletet jelentene.

A gyártó közleményéből nem derül ki, hogy milyen megerősítéseket hajtottak végre a tesztgépen, egy biztos, a példányt most szétbontják és a kritikus alkatrészeket újabb, két évig tartó alapos vizsgálatnak vetik alá.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.