Lufthansa-oldimerek: biztos a sorsuk!

A Tante és a Connie a centenárium alkalmából kap állandó kiállítóhelyet, a repülőképesség helyreállítása nem várható.

2026-ban ünnepli a Lufthansa alapításának századik évfordulóját: 1926. január 6-án indult be a mai cég őse, a Deutsche Luft Hansa AG Berlinben a Deutscher Aero Lloyd és a Junkers Luftverkehr összeolvadásával, és április 6-án repülte első járatát.

A légitársaság mostani közleménye is jelzi, nem ezzel a vállalattal létezik a jogfolytonosság, hanem az 1953-ban alapított céggel: a mai modern Lufthansa első repülése 1955-ben történt, de ez nyilván nem von le sokat a centenárium jelentőségéből, amelynek fényét a légitársaság két ikonikus repülőgépe emeli – tegyük hozzá, csodálatos gépek, amelyek sajnos egy–két éve el kellett, hogy tűnjenek a nagyközönség elől, de a jubileumra megkapják állandó kiállítási helyüket Freankfurtban vagy Münchenben.

Erről Carsten Spohr elnök-vezérigazgató tájékoztatott. Az egyik repülőgép a negyvenes évek szülötte, egy Lockheed L-1694A Superstar, a sokak szerint a valaha volt legszebb utasszállítók egyike, a Constellation. Mindkét gép átmeneti otthona most a Paderborn-Lippstadt repülőtér. A Connie gyakorlatilag teljesen szét van szedve, csakúgy, mint a D-AQUI lajstromjelű Ju-52-es, a harmincas évek német repülőgépgyártásnak fő típusa a szállítógépek kategóriájában.

A Tante 1936-ban készült, a Super Star négymotoros először 1956-ban emelkedett a levegőbe, és a történelmi értékek megbecsülése jegyében a Lufthansa legújabb gépe, a D-ABPA lajstromú Boeing 787-es is „meglátogatja” híres elődeit – mint megírtuk, a Dreamliner decemberig belföldi utakat teljesít naponta háromszor a személyzetek felkészülése érdekében.

Ennyit lehet tehát konkrétan tudni ezeknek a remek öreg madaraknak a további sorsáról. Amit a magyar közönség inkább ismer, az természetesen a Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság, illetve a honvédség által is komoly számban használt hárommotoros „pléhmadár”. Sőt, 1944-től Pestlőrincen gyártottak, illetve szereltek össze mintegy hetven példányt, amelyek közül húsz a magyar, ötven a német légierőnél szolgált a háború végéig.

A második világháború után a szovjet gyártmányokkal (Li-2, Po-2) indult újra nálunk a légiközlekedés, de ettől még sokak kedvence maradt ez a lassú de jóindulatú repülőgép, és ami külön öröm, a D-AQUI a nyolcvanas évek évek vége óta többször járt Magyarországon, először a magyar-osztrák szervezésű vitorlázórepülő világbajnokság tiszteletére, betöltve a légteret a három BMW csillagmotor mélyzenéjű búgásával.

A Lufthansa a gép 1986-os restaurálása óta mintegy negyedmilliónyi utasnak nyújtott különleges, nosztalgikus élményt, egészen 2019-ig, amikor végleg leállították. Az világos volt, hogy a légitársaság számára ennek a remek gépnek a fenntartása, karbantartási igénye komoly terheket jelent, de ekkorra már biztonsági kérdőjelek is felbukkantak. Nyilván hozzájárul az alaposabb vizsgálathoz egy svájci Ju-52-es katasztrófája az Alpokban, amelynek oka végülis nem műszaki jellegű volt, de az ottaniak mellett a D-AQUI esetében is feltártak szerkezeti hibákat, amelyek mind a svájci gépek, mind a német Tante teljes leállításához vezetett.

Azóta tűnt el ez a kedves oldtimer a közönség szeme elől, és megnyugtató a hír, hogy ha nem is repülőképes állapotban, de mégis újjászületve, néhány éven belül újra találkozhatunk vele, akárcsak a világszép, karcsú Connie-val.