Még több Gripen kell – Brazíliának!

Megállapodás a KC-390-esekről: halasztott szállítás, vajon hogyan hat ez a magyaroknak szánt példányok gyártására?

A Brazil Légierő (Force Aérea de Brasília, FAB) az eddig lekötött 36 F-39EF Gripen harci gép mellé további négyet igényel a gyártótól, sőt, Carlos de Almeida Baptista Junior altábornagy ezzel párhuzamosan, tehát a most megrendelt és a plusz négy gép mellett, egy második Gripen-csomag beszerzését is kilátásba helyezte.

A bejelentés Bolsonaro elnök jelenlétében hangzott el, azon az ünnepségen, amelyen bemutatták az első két átvett, brazil állományba kerülő Saab harci gépet.

A légierő parancsnoka szerint ennek a meg nem nevezett második „csomagnak” a szervezése már most zajlik, annak érdekében, hogy a deaktiválásra kerülő gépeket mihamarabb pótolni lehessen. Gyanítható, hogy az altábornagy nem esetleg kieső Gripenekre, hanem a légierő jelenlegi törzsállományát alkotó más, elavult típusokra gondolt.

Tiszteletreméltó de valóban elavult a flotta két legfontosabb, sugárhajtású repülőgépe, az amerikai F-5-ös és a földi támadó szerepkörben a szubszonikus brazil–olasz építésű AMX. Az előbbiből papírforma szerint negyvenkettő, a másikból negyvenhat áll hadrendben, ehhez jön még a Tucano, illetve annak modernizált, szintén földi támogató változata, az A-29: ezeknek a légcsavaros-gázturbinás Embraer gépeknek többsége kiképzési feladatokra szolgál, csapásmérésre kifejezetten csak harmincegy. Ehhez még járul a haditengerészet néhány szintén igen régi amerikai A4 Skyhawk-ja: az ország nagyságához és a feladat, a hatalmas erdővidék és a hosszú partvonal légterének ellenőrzéséhez képest ez az első vonalbeli állomány valóban nem nagy, és főképp nem igazán jelent mai technikai színvonalat.

A kilátásba helyezett jelentős újabb Gripen-beszerzés – csak a brazil példányok kapják az F-39 típusjelet – elsősorban az F-5-ösök és AMX-ek gyorsított kiváltását szolgálná. Ugyanakkor a légierő a jelek szerint a korábban tervezettnél kevesebbet akar költeni a más kategóriájú gépek beszerzésére.

Emlékezetes vita volt a gyártóval amiatt, hogy a légierő egyoldalúan módosítani akarta a KC-390-es szállító/tankerek megvásárlásáról szóló szerződést, és radikálisan csökkenteni akarta a megvásárlandó példányok számát huszonnyolcról tizenötre. A jogi háttér is bonyolult volt, mert az Embraer arra hivatkozott, hogy az érvényes törvények szerint az állami és közintézmények részéről már aláírt szerződések értékét csak huszonöt százalékkal lehet csökkenteni, miközben a FAB nem kevesebb, mint negyvenhat százalékkal redukálná a szerződés értékét. Időközben a légierőnek új vezetése lett (a parancsnok a korábbi főnök fia), és az Embraer végülis megállapodásra jutott vele, marad a huszonnyolc gép, de a leszállításuk határidejét kitolták egészen 2036-ig, tehát a szerződött mennyiség nem változik, „csak” az ütemezés.

Mint ismert, ezekből a gépekből Magyarország kettőt kötött le, tavaly kezdődött meg az első építése. Azóta is sokan sokféleképp próbálják a mi szempontunkból elemezni a helyzetet, vagyis hogy a brazil légierő halasztó döntése, ami a szállítógépek legyártásának nyilván a lassítását jelentené, nem okoz-e késedelmet a magyaroknak szánt gépek esetében, vagy ellenkezőleg, előbbre sorolnak minket, ha a braziloknak nem annyira sürgős.

Ami magát a Gripent illeti, noha a dubai szalonon a Saab egyik vezetője még esetleg egy egész újabb századra való gép beszerzéséről beszélt Magyarország részéről, legutóbb a tárca bejelentése nem erről, pláne nem az új E/F variánsok megvásárlásáról vagy bérléséről, hanem a meglévők modernizálásáról szólt.