Mit robbantott Észak-Korea? A „Szimatoló” kideríti!
A The Washington Post az amerikai légierő illetékeseitől kapott információ alapján jelentette, hogy a US Air Force a történtek tisztázása érdekében a régióba küldi egyik, e célra kialakított felderítő gépét. A The Aviationist mutatta be részletesebben azt az eszközt, amit az amerikaiak bevetnek az igazság kiderítése érdekében.
A WC-135 Constant Phoenix feladata épp az, hogy ha valahol a világban valamiféle nukleáris esemény történik, összegyűjtse ennek nyomait a légkörből, és „real time” szolgáltasson adatokat róla. A „Szimatoló” becenevet a gépek személyzete adta az öreg Boeingoknak.
A C-135-ös szállító (tanker) eme változatából összesen tíz példány épült, de ma már csak kettő áll szolgálatban, a 45. felderítő század üzemeltetésében az Offutt légitámaszponton, Nebraska államban, Omaha közelében. Valaha itt működött a Stratégiai Légiparancsnokság vezérkara, most az Egyesült Államok fegyveres erőinek Stratégiai Parancsnoksága. És itt állomásozik jónéhány más, ugyancsak a Boeing 707-es bázisán fejlesztett felderítő is, RC-135-ösök, illetve az elektronikus adatgyűjtés eszközeiként EC-130-asok. Ugyanakkor meg nem erősített hírek szerint az egyik WC-135 2013 óta Japánban, Kadenán állomásozik, ha ez igaz, akkor gyanítható, hogy ez alkalommal ezt a közelebbit vetik be az amerikaiak.
A jónéhány hasonló, különleges feladatokat ellátó gép közül a „Szimatolókat” a törzs két oldalára, a szárnyak fölé, az egyébként nem létező ablaksor helyére szerelt két berendezés különbözteti meg a többitől: ezek szolgálnak a légkör összetételének figyelésére, ezekkel észlelik az esetleges radioaktív szennyezést is a levegőben, ami egyébként földalatti robbantások esetében is megjelenik.
A gép kabinjában lévő berendezések alkalmasak arra, hogy például meghatározzák a légkörbe került szennyezések nyomán a robbanófej jellemzőit, meghatározhatják tehát, milyen bombáról van szó, milyen fejlettségű nukleáris eszközről.
Ugyanakkor fontos magának a gép személyzetének a védelme az esetleges radioaktivitás vagy más veszély ellenében. A biztonsági lépések ott kezdődnek, hogy a lehetséges harminchárom fős személyzet létszámát lehetőség szerin a minimumra csökkentik, hogy minél kevesebb ember legyen kitéve a veszélyeknek. A gép légkondirendszerét igen alaposan szűrik, de ha a berendezések szennyezést jeleznek, a kabinba jutó levegő mennyiségét minimalizálják, csak annyira, hogy a túlnyomás fenntartható legyen, a személyzet pedig maszkokon keresztül oxigént lélegezhet be. Mindenkin van dózismérő is.
A The Aviationist szerint a gépeket bevetették a csernobili és a fukushimai katasztrófák alkalmával, de észlelték az egyiket 2013-ban átrepülés közben az európai légtérben is, ami azt jelenthette, a gép Szíria felé tartott, akkor vetett be ugyanis hírek szerint vegyi fegyvereket a szíriai kormányoldal a felkelők ellen, aminek nyomait a „Szimatoló” napok vagy akár hetek elteltével is észlelheti. Ugyanúgy gyűjtött adatokat a típus például a kínai, indiai vagy pakisztáni atomkísérletekről, de a korábbi észak-koreai robbantások alkalmával is bevetették.
Az ilyen típusú gépek története szinte egy időben kezdődött az atomfegyverkezés történetével: az amerikai hadvezetés már 1947-ben fontosnak tartotta, hogy bárhol a világon adatokat szerezzen más országok nukleáris kísérleteiről, ehhez először B-29-es bombázókat alakítottak át, vagyis épp azt a típust, amellyel az atomfegyverek első két bevetését végrehajtották Hirosimában és Nagaszakiban. Majd ugyanennek a típusnak a módosított változata, az utolsó dugattyús motorral (négysoros 28 hengeres 3500 lóerős P&W R-4360) repülő amerikai bombázó, a B-50-es WB-50-es verziója végezte ezt a feladatot. Az amerikai légierő adatbázisa szerint a WC-135-ösök 1965-ben álltak szolgálatba, és fontos eszközei az atomcsend-egyezmény betartása ellenőrzésének.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
