Mit tehet a vasút a fenntarthatóbb turizmusért? Erre keresték a választ európai vasút vezetők egy konferencián

A MÁV-Start szervezésében rendezték meg az Európai Vasúti és Pályahálózat-működtetők Közössége CEO Coalition idei rendezvényt, ami a tagvállalati vezetők közös munkájának legfőbb eseménye. A fenntarthatóság és a turizmus kapcsolatáról Hegyi Zsolt, a MÁV-Start szolgáltatásfejlesztési- és értékesítési vezérigazgató-helyettese tartott előadást. Beszédében a fenntartható és zöld vasúti közlekedés környezetvédelmi előnyeit hangsúlyozta a vasútnál kilencszer szennyezőbb repüléssel szemben. Emellett a MÁV-Start által fejlesztett StartEurópa nemzetközi jegyrendszer és a szintén saját üzemeltetésű Adria IC példáját is említve kiemelte, hogy hálókocsikkal és fekvőhelyes kocsikkal az 1000–1500 kilométeres körzetben történő vasúti utazás is nyereségessé válhat.

A fenntarthatóság, különösen az idegenforgalomban és az utazásban, az elmúlt években egyre fontosabb témává vált. Az emberek sokkal tudatosabbá váltak saját karbonlábnyomukkal kapcsolatosan, egyre többeknek lett fontos fenntarthatónak lenni. A pandémia is megtanított minket arra, hogy tudatosabban figyeljünk a természetre és a környezetünkre.

A magyarországi vasúti személyszállítás jelentősen egyszerűbbé és könnyebben használhatóvá vált a márciusi tarifareformmal, az ország- és vármegye bérletek bevezetésével, a továbbfejlesztett, a Volánbusz és a MÁV-Start járatai között még több és kényelmesebb átszállási kapcsolatot nyújtó menetrenddel, ami lehetővé teszi a gyorsabb utazást a közösségi közlekedéssel. Míg a nemzetközi vasúti közlekedésben még mindig sok a hiányzó kapcsolat, egyes esetekben a határon átnyúló közlekedés még mindig nehézkes. Az eltérő infrastruktúra, szakpolitikák és közlekedési stratégiák miatt a nemzetközi vasúti közlekedés javítása kihívást jelent. Van néhány jó példa a jelenleg előttünk álló problémák ellensúlyozására:

• a Budapest–Bécs–München között közlekedő railjet vagy
• a Budapest–Pozsony–Prága között közlekedő Metropolitan Eurocity járatok.

Hegyi Zsolt, a MÁV-Start szolgáltatásfejlesztési- és értékesítési vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta:

A vonatjegyek foglalása és megvásárlása, valamint az ezzel való utazás nemzeti szinten egyre könnyebbé vált az elmúlt években. Például a Deutschlandticket, a Klimaticket vagy a szintén rendkívül népszerű magyar országbérlet és az új Magyarország24 napijegy lehetővé teszi, hogy az utasok egy egész országot beutazhassanak különböző közlekedési módokkal, versenyképes áron. Ezek jó példák a vasút és a turizmus összekapcsolására, valamint a különböző utazási módok integrálására irányuló kampányokra.

A jegyértékesítés digitalizálásának fokozására is szükség van. A dinamikus árképzés és az útvonaltervezés egyszerűsítése szintén fontos.

A nemzetközi turizmusban a vasúton történő utazás aránya 2016-hoz képest várhatóan megduplázódik, és ez a növekedés főként Európából származik. A vasúti ágazat kibocsátása kilencszer alacsonyabb, mint a légi közlekedésé, ezért az európai Green Deal céljainak elérésében a vasútnak a megoldás részének kell lennie. A vasút fenntartható közlekedési mód, és a vasúti ágazat is arra törekszik, hogy zöldebbé váljon. Így a CER és az UIC fenntarthatósági stratégiájával összhangban a magyar vasúttársaság is úgy döntött, hogy 2050-re klímasemlegessé válik.

Mindeközben a Turisztikai Világszervezet és a Nemzetközi Közlekedési Fórum tanulmánya szerint 2030-ra a légi közlekedés várhatóan továbbra is kulcsszerepet játszik majd a nemzetközi turizmusban, tekintettel a gyorsan áthidalható nagy távolságokra. Ez azonban azt eredményezi, hogy a turizmus az egyik legpazarlóbb és legszennyezőbb ágazat.

Mivel Európa a nemzetközi turisztikai utazások legnagyobb kiindulási helye és legnagyobb célpontja is, és egyúttal a nemzetközi forgalom jelentős átszállási, átrakodási csomópontja, Európa marad a nemzetközi turizmus legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója: a 2016-os 175 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás 2030-ra 255 millió tonnára nőhet, amely 25 százalékos növekedést jelent.

Ennek elkerülése érdekében Európának fontos, kiterjedt, megbízható és gyors eljutású vasúti hálózatra van szüksége, ami jobb összeköttetést teremt a turisztikai célpontok között, és a turistáknak jobb mobilitást biztosít országaink között. A vasúti szolgáltatások használatának ösztönzése és növelése érdekében elengedhetetlen mind az infrastruktúra, mind a gördülőállomány fejlesztése. A vasútnak számos előnye mellett hátrányai is vannak. Az egyik legnagyobb hátránya, hogy sok helyen nem alkalmas háztól-házig történő szállításra. Erre is megoldást jelenthet a vasúti és buszjáratok integrációja, ami megoldaná a sok turisztikai célpontot érintő utolsó kilométerek problémáját is.