Nagysebességű oválpályával bővült a ZalaZone

A csaknem négy és fél kilométer hosszú pályaelemen akár 250 kilométer/órás sebességgel is száguldhatnak a járművek.

A ZalaZone Járműipari Tesztpálya újonnan elkészült részének átadásakor elhangzott: a magyar gazdaság szempontjából az autóipar kiemelkedő ágazat, Magyarország a világ legfejlettebb autógyártóinak ad helyet, így az Audinak, a BMW-nek, a Mercedesnek, a Suzukinak vagy a kínai BYD-nek.

A cél, hogy az ország a fejlett nyugati és keleti technológia találkozási pontja legyen. Hogy az autóipar fejlődésében Magyarországnak a jövőben is része legyen, a gyártás mellett nagy hangsúlyt kell helyezni az innovációra, a kutatás-fejlesztésre ezért döntött a kormány 2016-ban úgy, hogy létrehozza Zalaegerszegen az elektromos és autonóm járművek tesztelésére alkalmas járműipari tesztpályát, 45 milliárd forintos tervezett költséggel, létrehozva ezzel „az autóipar Szílicum-völgyét”. Az elmúlt évek már bizonyították a 265 hektáros létesítmény létjogosultságát, az ovális pályával pedig európai szinten is első lesz a zalaegerszegi komplexum. A ZalaZone a tudás megtestesülése: mérnöki, fizikusi, egyetemi, elméleti és gyakorlati tudásból épült és tudásra épít.

A 4,45 kilométer hosszú, új oválpálya a német precizitás és a magyar innováció ötvözete, létrehozva ezzel egy Európában páratlan pályát.

Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezetője kifejtette: az akár 250 kilométeres sebességű haladásra is alkalmas oválpályával sem fejeződik be a tesztpálya építése, mert az autóipar folyamatos változásai, az új technológiák további fejlesztéseket indokolnak. A tesztpálya üzemeltetése folyamatosan javul, miután az európai autóipar tavalyi nehéz éve után idén már láthatóan jobb évre lehet számítani. A zalaegerszegi létesítményt igénybe vevő gyártók száma már meghaladta az ötvenet, de a céljaik szerint szeretnék elérni a százat, mára nemcsak európai, hanem kínai, japán, dél-koreai és török partnereknek is szolgáltatnak. Az elmúlt években autóipari kutatás-fejlesztésre GDP-arányosan Magyarország többet költött, mint Ausztria, Szlovákia, Csehország, Lengyelország vagy Románia. Magyarországon nemcsak autógyártás zajlik, hanem tervezés is, amiben nagy szerepe van a zalaegerszegi pályának, több cég csak ezért telepedett le az országban.

Jelenleg az osztrák AVL-lel közösen üzemeltetik a tesztpályát, amely nemcsak egy önálló létesítmény, hanem egy teljes ökoszisztéma része, kutatás-fejlesztési folyamatokat tud befogadni. Más szektorokat is kiszolgál: itt épült fel a Rheinmetall legmodernebb tankgyára, hamarosan átadják a Flextronics üzemét, ahol a BMW-nek gyártanak majd áramátalakítókat, de már működik a Bosch kutatás-fejlesztési egysége 250 kutatóval.

Azt is meg lehetett tudni, hogy az autóipari kutatás Magyarországon több mint harminc ével ezelőtt indult el. Mára a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) mellett a győri Széchenyi István Egyetem, a SZTAKI és a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) komoly mértékben járult hozzá az autóipari megoldások kidolgozásához. A ZalaZone a validációban is fontos szerepet tölt be az intelligens közlekedésirányítási algoritmusok kidolgozásában a világszínvonalú infrastruktúrának köszönhetően.

(Nyitóképünkön a ZalaZone új, nagysebességű oválpályája. Kép forrása: MTI/Katona Tibor)