Óriásgép kényszerleszállása: hajtóműrobbanás

A sikeres kényszerleszállás után a kapitány elmondta: a kettes hajtómű háromszáz méter magasan robbant fel, a futómű behúzása után, amikor a fékszárnyak még felszálló állásban voltak. A roncsok megrongálták a kábeleket és megszűnt a teljes elektromos ellátás, beleértve a műszereket, a fékek és a sugárfordítók vezérlését, a teljes kommunikációt. A gép irányítható maradt, de még az interkom sem működött. A túlfutás elkerülhetetlen volt, mert nem működtek a fékek, a sugárfordítók, a spoilerek.

A Volga-Dnepr RA-82042 lajstromjelű szállítógépe technikai leszállást hajtott végre az oroszországi Novoszibirszkben, a Szöul–Bécs útvonalon, a rakomány 84 tonnányi autóalkatrész volt. A gép a felszállás után röviddel visszafordult, és kényszerleszállt a 25-ös pályán, mintegy kétszáz méterre túlfutott, futói kitörtek, az egész gép valamelyest balra billenve állt meg. A fedélzeten lévő mind a tizennégy személy sérülések nélkül megúszta a balesetet, de kivizsgálásra kórházba vitték őket.

A kényszerleszállás után készült első fotókon jól látszik, hogy a gép baloldali belső, 2-es hajtóműve felrobbant, a szétrepülő darabok több helyen okoztak sérüléseket a szárnyon, a szárnytőben, a belépőél mechanizációjában és a törzsön, sőt, a jelek szerint volt, ami áttörte az egész törzset és a jobboldalon is okozott sérülést. A hajtóműrobbanás még a levegőben történt, volt olyan darab, ami a földön okozott kárt, áttörte egy raktár hullámbádog-tetejét.

Földi szemtanúk szerint, és a felvételeken is látszik, hogy a kényszerleszállás előtt a gép két jobboldali hajtóműve is erősen füstölt, de ez feltehetően annak tudható be, hogy a pilóták a baloldali kettes kiesése után a jobboldali két hajtóművet magas teljesítményen dolgoztatták, hogy a gépet egyensúlyban tartsák és elérjék vele a pályát.

Közben előkerült egy felvétel a megközelítésről és a leszállásról is, mi azt mutatja, hogy a pályairányra fordulás a földet érés előtt nem sokkal történt, talán ezzel is magyarázható a túlfutás, illetve, hogy a sugárfordítókat, legalábbis baloldalon, nem használhatták a pilóták, ráadásul nyilván a megengedettnél jóval nagyobb súllyal, teli tartályokkal kellett leszállni. Ezen a felvételen is világosan látszik, hogy a Ruszlan már a levegőben elvesztette a hibás hajtóművet. Gyanítható, hogy ugyancsak károsodhatott a hidraulika-rendszer és a gép elektromos rendszere is, mert feltehetően a robbanás után megszűnt a rádió-és transzponder-kapcsolat a repülőgéppel.

Az Aviation Herald egyik hozzászólója szerint ugyanennek az An-124-esnek napokkal korábban már volt hajtóműproblémája, méghozzá a müncheni repülőtéren, ahol a hajtóművek beindítása a szokásosnál hosszabb ideig tartott, majd küönböző teljesítmény-tartományban járatták a motorokat, és tesztelték a reverzeket is, amelyek közül a kettesé nem záródott vissza. Ezután leállították a hajtóműveket, az egyesnek nyitották ki a burkolatát, végül a gép másfél órás késéssel indult el Münchenből.