Száz éve: az első győzelem a levegőben

Két amerikai pilóta 1913-ban a mexikói összecsapások során az ellenséges oldalak képviseletében találkozott a levegőben: Phil Rader és Dean Ivan Lamb revolverekkel lövöldöztek egymásra, de egyiküknek sem sikerült eltalálnia a másikat. Az első világháború kitörése után nem sokkal Roland Garros, korábban a Földközi-tenger első átrepülője, a későbbi ász, és társa, de Bernis hadnagy voltak az elsők, akik a levegőben repülőgépükkel megrongáltak egy ellenséges gépet, Morane Parasol gépükből rálőttek egy német felderítőre, amely zuhanásban keresett menedéket és kétfőnyi személyzetének sikerült is megúsznia a párbajt, bár a németek egyike megsebesült.

Az orosz aviatika korai hőse, a műrepülés atyja, Pjotr Nyesztyerov, az első looping végrehajtója, katonai repülőként ugyancsak az első volt, aki valóban megsemmisített egy ellenséges gépet, de ez a szeptember 7-én történt esemény nem sorolható a klasszikus légi győzelmek közé, mert az orosz pilóta ezt a későbbi híressé-hírhedtté vált „taran” manőverrel érte el, vagyis egyszerűen nekirepült az ellenfélnek. Történt aztán a légicsaták történetében később is ilyen öngyilkosan önfeláldozó akció, sőt, a következő világháborúban szovjet pilóták viszonylag sűrűn repültek bele más gépekbe, de ezt a repüléstörténészek megint csak nem sorolják az igazi győzelmek közé. Már csak azért sem, mert nincs igazi győztes: az osztrák Albatroson repülő Monarchia-beli pilóta és megfigyelője épp úgy belehalt ebbe az akcióba, mint maga Nyesztyerov.

Az első, teljes győpzelemmel végződő, klasszikus légiharc a világtörténelemben pontosan száz éve történt, 1914, október 5-én, a nyugati hadszíntéren zajlott. Joseph Frantz őrmester, és társa, Louis Quénault káplár Reims fölött találkozott egy német géppel. A Voisin hatalmas előnye egy előre néző Hotchkiss géppuska volt, tegyük hozzá, ez az elrendezés csak azért volt akkoriban lehetséges, mert az egyébként bombázásra épített Voisin biplánnak tolólégcsavarja volt, vagyis elől nem akadályozta semmi a fegyver használatát. Az is segítette ebben a pillanatban a győzelmet, hogy a pilóták egymás mellett ültek, Frantz vezette a gépet, Quénault pedig lőtt.

Azonban más források szerint valójában nem a „modern” megoldás, a beszerelt előre néző géppuska okozta végül a németek vesztét, mert abból egy idő után kifogyott a lőszer: a megfigyelő ekkor saját puskájával lőtt és ért el találatokat. Egyébként először a németek egyike próbálkozott az ő lelövésükkel: a franciák üldözték a németeket, vagyis az Aviatik B.II repült elől és a megfigyelő hátrafelé tüzelt a franciákra. Quénault viszonozta a tüzet, egyik golyója a pilóta, Wilhelm Schlichting halálát okozta, a megfigyelő, Fritz von Zangen a gép lezuhanásakor vesztette életét. A franciákat kitüntették, a légi győzelmet könnyű volt igazolni, mert rengetegen figyelték a lövészárkokból.

Mindeddig a légiharc azt jelentette, hogy egyik felderítő megpróbálta a másikat valahogy elzavarni a vonalak fölül, de száz éve a kocka el lett vetve. Fontos változások történtek ezután, a párbajokhoz szükséges manőverek kidolgozása, a repülőgéppel való célzás és a mereven beépített fegyverek megjelenése, a légcsavarkörön keresztül szinkronizáltan működő, vagy a légcsavartengelyben történő tüzelés, sok-sok technikai-technológiai fejlesztés.

A legfontosabb azonban mégiscsak ma száz éve dőlt el: megkezdődött az a korszak, amikor a katonák elkezdtek egymásra tudatosan vadászni a levegőben, megkezdődött azoknak a gépeknek, vadászgépeknek és repülőembereknek a történelme, amelyeknek már kifejezetten az volt a célja, feladata, hogy más repülőgépeket és más repülőembereket eltüntessenek az égről.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!