Titokzatos gép Texas fölött: lebukott az új lopakodó?

Két megfigyelő is készített fotót egy különös repülő szerkezetről a texasi Amarillo körzetében március 10-én: a tekintélyes Aviation Week három szakértője pedig egyetért abban, hogy valóságos gépről van szó. A szakértők ismerik és megbízható megfigyelőknek tartják a felvételt készítőket, a közben lehallgatott rádióadások is igazolják, hogy egy ismeretlen típusú gép repült át a légtéren két másik gép kíséretében.

Az Aviation Week elemzői szerint a fényképekből azt lehet viszonylag pontosan megállapítani, mivel nem azonos a repülőgép: nagyobb, mint a pilóta nélküli X–47B, miközben az alakja, a hajlított csupaszárny, hasonlít azokra a szerkezetekre, amelyekkel a Boeing kísérletezett, illetve amivel a Northrop Grumman próbálkozott, de a Boeingé gyakorlatilag egy repülőképes makett volt, a Northrop által megvásárolt UAV kísérleti koncepciónak egészen más formájú a kilépőéle, mint ami a fényképeken látható. Ugyancsak a kilépőél eltérő formája jelzi, hogy nem a B–2-esről van szó, egyébként a légierő közlése szerint abban az időben abban a zónában ilyen típusú gépe nem is repült.

A légierő washingtoni képviselete a szaklap kérdéseire – amelyek a gépre, illetve a március 10-i repülésre vonatkoztak – annyit válaszolt, hogy az ügyben „nincs semmi mondanivalójuk”: ez egyébként bevett formula volt korábbi esetekben is, ha újságírók valamely „fekete”, azaz titkos fejlesztési programról érdeklődtek.

A rádióadások, amelyek során az ismeretlen gép hívójele „Sienna″ volt, viszont arra utalnak, hogy a Texas fölött áthúzó gép nem UAV, hanem ember vezette szerkezet. Ráadásul a lap szakértői szerint a gép esetleg már a szolgálatba állításhoz vezető próbáknál tart, ugyanakkor az is valószínűvé teszi, hogy pilóta vezette szerkezetről van szó, hogy elég szoros kötelékben repült a két másik géppel, ez nem vall UAV-ra.

Sokan természetesen a nagy titokra, az Aurora néven emlegetett állítólagos „fekete projektre” asszociálnak, amelynek létezését a hivatalos Amerika sosem ismerte el, és amely azok szerint, akik biztosak a létezésében, hatszoros hangsebességgel volt képes (vagy képes ma is) olyan ellenséges környezetben felderítő repüléseket végezni, mint Irán vagy Észak-Korea. Ennek az állítólagos gépnek a legfontosabb bizonyítéka nem fényképfelvétel volt, hanem szeizmikus lenyomat, a hangrobbanásoknak olyan furcsa sorozata, amit normális és ismert harci gép nem produkálhat, csak a feltételezetten „pulzáló” hajtóművel repülő rejtélyes csodaszerkezet.

Ugyanakkor a Bill Sweetman által jegyzett Aviation Week-blogbejegyzés arra emlékeztet, hogy igenis voltak olyan „alkotásai” a titkos laboratóriumoknak, amelyek létezését akkor volt kénytelen bevallani a Pentagon, amikor már túl sok cáfolhatatlan bizonyítéka volt a kívülállóknak róla. Ilyen gép volt az ötvenes évek végén az U–2-es, amelynek modernizált változata ma is repül, és amelyet az angliai Lakenheath vidékén figyeltek meg először, amint a Szovjetunió fölötti bevetésekre indult. Ugyancsak sikerült egy ideig titkolni az A-12/SR-71 Blackbird létezését, amely kivonásáig a világ leggyorsabb csapatszolgálatba állított repülőgépe volt. Hosszú ideig sikerült titkolni az első, csapatszolgálatba állított alacsony észlelhetőségű repülőgép, az F–117-es létezését is.

Legutóbb az RQ–170 Sentinel, (ugyancsak) a Lockheed csupaszárny „lopakodó” pilóta nélküli, illetve távirányított felderítője „bukott le” Afganisztánban, majd egy példányát Irán fölött vesztették el az amerikaiak, az irániak pedig kisvártatva előjöttek a maguk Sentinel-bázisú pilóta nélküli lopakodójukkal. Sőt, tavaly nyilvánosan is bemutattak egy videofelvételt a lopakodó Qaher 313-asról, ami nem a Sentinel, hanem egy Boeing tanulmánygép, a Bird of Prey „koppintásának tűnik”, de a szakértők szerint legjobb esetben is csak valamiféle tanulmánygép látható-e a felvételen, de leginkább egy műanyag makett.

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!