Váradi-szöveg és reakciók, Wizz: biztonság dolgában nincs kompromisszum

BALPA: „legyen a vezér olyan professzionális, mint a pilótái”, a társaságnak amúgy jók a biztonsági adatai. Egy kapitány véleménye: „A fáradtság alattomos dolog.”

Továbbra is komoly hullámokat kavar Váradi József Wizz vezérigazgató egy belső tájékoztatójából kiszivárogtatott mintegy fél percnyi rész, amelyben a bírálók szerint a Wizz-főnök arra bíztatja a pilótákat, hogy kimerültségük ellenére is vállalják a repülést.

Amint azt az Airportal.hu idézi: megérti, hogy „a fáradtság a problémák egyik lehetséges következménye, de a beosztások stabilizálásával párhuzamosan le kell szorítani a kimerültségi arányt is... Úgy értem, nem tudjuk működtetni ezt az üzletet, ha egy bázis minden ötödik embere azért jelent betegállományt, mert az illető fáradt. Mindannyian fáradtak vagyunk. De időnként szükség van arra, hogy többet tegyünk az elvárhatónál. Hatalmas kárt okoz, amikor törlünk egy járatot. Kárt okoz a márka jó hírének, emellett pénzügyi problémát is okoz, mert kártérítést kell fizetnünk érte”.

A Wizz az általános felháborodást csillapítandó maga is közleményben reagált. Először is azt hangsúlyozta a cég anyaga, hogy Váradi a légitársaság teljes állományához beszélt, a kabinszemélyzethez, és az irodai alkalmazottakhoz, a téma pedig az aktuális üzleti helyzet és a légiközlekedés jelenlegi kihívásai voltak, ez csak egy kiragadott részlet. A közlemény legfontosabb érve, hogy a társaság személyzetének hiányzási aránya mindössze négy százalék, ezzel összefüggésben az extra erőfeszítés volt a téma a zavarok minimalizálása érdekében.

Ez nem jelent kompromisszumot a biztonság dolgában – hangzik a közlemény, majd a társaság, utalva az ágazat komoly szabályozási rendszerére, megismétli a sokszor hallott kijelentést: „a biztonság volt és lesz mindig legfontosabb prioritásunk. Erős és felelősségteljes személyzeti rendszerünk van, amely egyszerre elégíti ki az állományunk igényeit és lehetőséget ad a lehető legtöbb vásárlónk kiszolgálására, a jelenlegi, kihívásokkal teli környezetben.”

Az egyik legjellemzőbb megszólalás a brit pilótaszervezet részéről hangzott el, amely Váradit arra szólítja fel, tisztázza, megadja-e a teljes támogatást összes pilótájának, akik jól teszik, hogy nem repülnek, ha kimerültnek érzik magukat. Emellett azt is elvárják Váraditól, hogy legyen „annyira professzionális, mint a pilótái, akik ki akarják szorítani a kimerültséget a pilótafülkékből”. A BALPA ugyanakkor elismeri, hogy nincs közvetlen információ arról, vajon a Wizz folytat-e a repülésbiztonságot veszélyeztetőbelső politikát, és a légitársaság indulása óta csak egyetlen incidens történt, a pilótaszervezet szerint a 2003-as indulás óta. (Gyanítható, hogy a 2013-as történetről lehet szó, egy Wizz-gép utassérülés nélküli kényszerleszállásáról futóhiba miatt Rómában.)

Amit érdemes hozzátenni: a pilótafáradtság időnként újra és újra a figyelem fókuszába kerül, leginkább egy-egy baleset, súlyos incidens kapcsán – legutóbb például az ITA egyik tengerentúli járata repült már európai légtérben úgy, hogy tíz percen keresztül nem reagált az irányításra, feltehetően mindkét pilóta elaludt. De ennél sokkal súlyosabb eseteket is számon tartanak, például fáradt pilóták vezették földnek a UPS teherszállítóját 2013-ban Alabamában, ugyancsak fáradtan kezdtek tesztrepülésbe a Szuhoj gyár pilótái, amikor az S100-asuk túlfutott Izlandon.

Bőven belejátszott a személyzet kimerültsége a Flydubai rosztovi katasztrófájában 2016-ban, amelynek kapcsán kiderült, hogy a légitársaság hajózói olyan beosztásban dolgoznak, amely mindenképp kiveszi az emberekből az utolsó csepp energiát is, miközben papír szerint megfelel a nemzetközi előírásoknak és biztosítja a kötelező pihenőidőt. A kimerültség időről időre felvetődött a társaság hajózóinak fórumain is, de a főnökségük, konkrétan a cég főpilótája „primadonnáknak” nevezte a panaszkodókat.

A pilóták beosztására, a kimerültség elkerülésére szolgáló szigorításokat egyébként aztán vezették be Anerikában majd Európában is, hogy 2009-ben a Colgan Air Q400-asa Buffalonál lezuhant, miután a személyzet „nem reagált hatékonyan” a gép átesését megelőző jelzésekre (például stickshaker), és magára az átesésre sem.

Szüle Zsolt kapitányt idéztük 2017-ben: „A fáradtság alattomos dolog. Sokszor olyan helyzetben tör az emberre, amikor a koncentrációt magas szinten kellene egyébként tartani. Megfigyelhető, hogy a fáradtságot a fel- és leszállást övező magasabb adrenalinszint elnyomja, viszont a reakcióidők, még ha rövid másodpercekben mérhetők is, de romlanak. Ez egy vészhelyzet esetén kritikus lehet. Megnövekedhet a hibák száma, és főleg az olyan hibáké, amelyeket nem veszünk észre és nem korrigálunk ott azonnal”.