Visszatér a NASA a Holdra, nukleáris energiával látják el a kísérő égitestükön létesülő bázist

Donald Trump aláírta az Egyesült Államok teljesen újragondolt űrprogramját szabályozó rendeletet.

Az Ensuring American Space Superiority című, az amerikai űrhegemóniát szavatolni hivatott rendelet gyakorlatilag utasítja a Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalt, hogy az Artemis program keretében 2028-ig küldjön ismét űrhajósokat a Holdra, tegye meg a kezdeti lépéseket a tartós holdi jelenlét érdekében, és 2030-ig hozza létre az állandó holdbázis első elemeit, továbbá telepítsen nukleáris energiarendszereket a Holdra és a Föld körüli pályára, végül gyorsítsa fel a kormányzat „Golden Dome” rakétavédelmi programjának fejlesztését.

A rendelet a valaha megfogalmazott legagresszívabb, egyetlen fehér házi irányelvben lefektetett űrkutatási- és védelmi ütemtervet határozza meg, és egyetlen politikai keretrendszerben ötvözi a polgári űrkutatást, a nemzetbiztonságot és a kereskedelmi űrfejlesztést. Az Egyesült Államok kormánya a Holdra nemcsak úticélként, hanem stratégiai infrastruktúraként is tekint – platformként a gazdasági tevékenység, a tudományos kutatás és a jövőbeli Mars-küldetések előkészítéséhez.

A szabályozás központi és figyelemre méltó eleme az atomenergia. A rendelet előírja atomreaktorok telepítését a Hold felszínén és Föld körüli pályán; egy holdfelszíni reaktornak 2030-ra indításra kész állapotban kell lennie. A Fehér Ház azzal érvel, hogy az atomenergia elengedhetetlen az égitesten végzett hosszú távú műveletek (kutatások) fenntartásához, mivel a napenergia önmagában nem feltétlenül elegendő a folyamatos tevékenységhez. Megismétli a végrehajtási rendelet Trump azon törekvését, hogy a NASA 2028-ig fejlesszen ki és mutasson be prototípus, következő generációs rakétavédelmi rendszereket. Emellett szorgalmazza az amerikai űreszközöket fenyegető veszélyek felderítésének és a meghozott ellenintézkedések hatékonyabbá tételét.

A rendelet kifejezetten sürgeti az űrügynökséget és a Kereskedelmi Minisztériumot arra, hogy 180 napon belül reformálják meg az űrkutatással kapcsolatos beszerzési eljárásaikat. A szabályozás célja, hogy 2028-ig legalább 50 milliárd dollár értékű további magánbefektetést vonzzanak be az amerikai űrpiacra. Ezeknek a magánszektorból érkező befektetéseknek a következményekként 2030-ig, tehát öt éven belül le kell váltania a Nemzetközi Űrállomást magántulajdonban lévő orbitális platformra.

Szervezeti változásokról is szól a rendelet. Háttérbe szorítja a Nemzeti Űrtanácsot, a nemzeti űrpolitika koordinálását a Fehér Ház Tudományos és Technológiai Politikai Hivatala veszi át. A NASA-nak, illetve az űrkutatásban részvevő állami intézményeknek záros határidejű jelentéstételi határidőt, mindössze kilencven napot szabtak meg arra, hogy összeállítsák, hogyan fogják teljesíteni a Hold-kutatással összefüggő céljaikat és feladataikat a meglévő finanszírozási kereteken belül.

Elmondható tehát, hogy a végrehajtási rendelet egy átfogó, rövid határidőket kitűző amerikai űrkutatásai jövőképet vázol fel, és jelentős nyomást gyakorol a NASA-ra, a Pentagonra és az iparra a gyors előrelépés érdekében.

Ide tartozik, hogy a napokban az Egyesült Államok Szenátusa 67:30 arányban megszavazta Jared Isaacman milliárdos vállalkozó és magánűrhajós kinevezését a nemzeti repülési és űrkutatási hivatal élére, véget vetve ezzel a hónapok óta tartó bizonytalanságnak az űrügynökség vezetésében. A két magánűrrepülésen rész vett Isaacman a NASA 15. vezetőjeként lép hivatalba.