Zöldút

A Budapest–Szentendre bicikliút fontos műtárgya lesz a 36 méteres híd.

Számos európai nagyvárosban ritkították a közösségi közlekedésben a járatindulásokat, mivel jelentősen visszaesett az utasok száma. A Budapesten április 1-jétől, szerdától életbe lépő szombati menetrenden alapuló, de számos frekventált vonalon annál sűrűbb közlekedést biztosító menetrend bevezetése munkanapokra nem példa nélkül való.

A műtárgyak szerkezete már jórészt készen van, a Tisza-hídon jelenleg a védőbevonatok készülnek.

A kormány által bevezetett veszélyhelyzettel egy időben a Kerékpárosklub a biciklis közlekedés előnyeinek felfedezésére biztató kampányt indított. A biciklizés nemcsak egészséges, hanem a tömegből is kiszabadít.

Harminchatmilliárd forinttal támogatja a kormány az alacsony és nulla kibocsátású járművek forgalomba állítását a nagyvárosok közösségi közlekedésében.

A nyolcszáz méter hosszú Blaiwe Lopert csak biciklisek és gyalogosok használhatják majd.

A városokban a légszennyezés és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyik fő forrása a közúti közlekedés, és a városi mobilitás terén a forgalmi torlódások jelentik az egyik legnagyobb kihívást, amelyek becslések szerint évi 270 milliárd euróba kerülnek a társadalomnak.

A közgyűlés kimondja: „célként kell meghatározni” a beruházások felfüggesztését. De a főváros nem állíthat le reptéri fejlesztéseket, és nem is biztos, hogy ez lenne a megoldás.

Az Európai Bizottság tavaly novemberben hirdette meg az alternatív üzemanyagok felhasználását és az európai vasúti forgalomirányítási rendszer telepítését támogató pályázati konstrukciót.

Az elmúlt tíz évben ezerötszáz kilométer kerékpáros útvonalat fejlesztettek.

Két akkumulátoros elektromos Scania elosztó tehergépkocsit állított üzembe Oslóban az ASKO norvég nagykereskedelmi vállalat.