A SkyEurope Boeing elkerül Ferihegyről

A magyar repülőtársadalom mostanság már igen érzékenyen reagál minden olyan esetre, amikor egy forgalomból kivont repülőgép sorsa valamiképp beteljesedik, pláne ha ez a beteljesedés nem méltó a géphez és történetéhez. Ezért is övezte különös érdeklődés a Malév egykori Tu–154-esének, LC-Elemérnek a szétdarabolását, és ezért keltett hullámokat a netes fórumokon, amikor a napokban egy másik repülőgépet is a tűzoltóbázishoz vontattak az Aeroplex hangár mellől.

Nos, a 24246 gyári számú Boeing 737-300-as 1988. október 24-én szállt fel először a rentoni pályán. Tíz éven át repült CFMI CFM56-3C1 hajtóműveivel a United Airlines színeiben, N342UA lajstromjellel, 149 utasra székezve. Majd 2009 májusától a szlovákiai központú közép-európai diszkonttársaság, a SkyEurope gépeként tűnt fel. De nem sokáig repülhetett a kék-piros festéssel: 2009. augusztus 31-én a társaság csődöt jelentett, szeptember elsejétől lemondta járatait.

Ferihegyi forrásaink szerint egészen pontosan egy 737-322-es típusú repülőgép, ami a bukott társaságtól ittmaradt, a Classic 300-as egy altípusa, a lajstromjele utoljára szlovák volt: OM-CLB. Mikor a SkyEurope csődbe ment, szeptember 4-én még ezt a gépet iderepülte Budapestre egy 700-assal együtt, feltehetően azért, hogy a köztartozások fejében ne foglalja le a gépeket a szlovák állam.

De a gépek egyébként sem a társaság tulajdonában voltak. A 700-ast el tudta adni a lízingcég, átfestették, és tovább is repült. Erre a 300-asra  viszont nem volt vevő, hiszen a Boeing Classic különböző változatai lassan-lassan már kifutó modellnek számítanak. A lízingcég ezek után úgy döntött, hogy ami használható és eladható belőle, azt mind kibontatja a gépből, ezzel a munkával az Aeroplexet bízta meg. Tehát totálisan kibelezték a gépet, nincs benne hajtómű, nincsenek benne műszerek, még ülések sincsenek benne, a szélvédőket is kiszerelték. Egyébként nem ez az egyetlen gép, amely itt várakozott a sorsára a betonon, továbbra is a hangárnál tárolják a Malév egy korábbi CRJ típusú gépét és egy 767-esét.

Természetesen magának az üres gépnek a parkolásáért is fizetnie kellett a tulajdonosnak. Egy darabig fizettek is érte a lízingcégtől, de számukra nyilván inkább megérte eladni valakinek az üres sárkányt, vagy ami maradt belőle, mint bárhová átvinni.

Mikor mi történik a 737-essel?

Ferihegyi hírek szerint a vevő a magyar rendőrség egyik szervezete volt, és egymillió forintért kapta meg a gépet kiképzési célokra. Ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem óhajtotta egyik repülőtéri illetékes sem. Mindenesetre ennek az új funkciónak az első mozzanata volt, hogy a 737-est az Aeroplex előterétől átvontatták a tűzoltóbázis előtti betonra. Viszont az is nyilvánvaló, hogy a gépet mostani állapotában nem lehet a rendeltetési helyére szállítani, ahhoz tehát, hogy közúton átvigyék vagy átvontassák, valahogy meg kell szabadítani  a szárnyaitól. Nos, erről a pontról indultak el aztán a rosszkedvű reptéri hírek. Az, hogy a tűzoltóbázishoz vitték a gépet, sokaknak egyenlő volt azzal az információval, hogy a gép úgy jár, mint nemrég LC-Elemér, tehát levágják a szárnyát.

Voltak, akiknek eszébe jutott, hogy milyen jól mutatna a ferihegyi repülőskanzenben, hiszen Boeing ott úgy sincs, pedig az is hozzátartozik a Malév történetéhez. Ez igaz, de mások szerint a skanzenben kevés a hely, nemigen van hova tenni. Aztán oda átvinni is nagyon komoly költség, amit valakinek állnia kell, kerítésbontással jár a művelet, speciális vontatóval kellene áthúzni, és ott át is kellene festeni, ami azért tényleg sokba kerül, és gyaníthatóan egy ekkora madár külső rendbehozatala – emlékezzünk rá, szélvédői sincsenek – nyilván meghaladná akár egy olyan lelkes és sikeres csapat erejét is, mint amely Malvinkát, az Il–14-est ápolja és szépíti, sőt időnként beindtja az egyik motorját, tavaszra talán rendbehozza a másikat is.

Azonban a legfontosabb érv a skanzen ellen sajnos maga a gép, ahogy most kinéz. Azok a repülők, amelyek ott pihennek, nem roncsok, hanem ilyen-olyan állapotban forgalomból kivont eszközök, többé-kevésbé eredeti állapotukban. De egy olyan madár, amelynek nemcsak hogy a hajtóművei hiányoznak a szárnyról, de semmi nincs meg sem a pilótafülkéjéből, sem az utaskabinjából, nem igazán lenne vonzó kiállítási tárgy.

Jambrik Rudolf, a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője az iho/repülés kérdésére határozottan kijelentette: nem lesz vágás! A gépet, amint az időjárás megengedi, átvontatják a tűzoltóbázis betonjáról a bázis mögötti füves területre, ott pedig, megintcsak az időjárás függvényében valamikor, leszerelik a szárnyait. A vágásnak már csak azért sincs értelme, tette hozzá Jambrik, mert akkor nem lehetne visszatenni a gépre a szárnyat, ez pedig nem tenné lehetővé az élethű gyakorlást. Tehát nem lesz vágás, sőt a gépre új helyén visszaszerelik a szárnyakat, de hogy minderre mikor kerül sor, azt Jambrik Rudolf nem tudta megmondani.