A vasútállomások arculatváltozása

Kemsei Zoltán   ·   2017.01.18. 18:45
00kicsi

Hogyan is nézett ki egy – akár fő-, akár mellékvonali – állomás, és milyen kép él róla a kollektív emlékezetben? Van a felvételi épület, ami a vonal jellegétől és az állomás forgalmától függő méretű és kialakítású, de biztos, hogy az emeletén szolgálati lakást találunk, a földszinten pedig a forgalmi iroda, a váróterem és a pénztár foglal helyet. Az épülethez legközelebb eső vágány a teherrakodást szolgálja, a nem messze található darabáruraktár rámpája mellé fut be, ahol mindig áll egy-két teherkocsi. Az állomás ki- és bejáratánál (jó esetben) sorompóval védett átjáró, és a hozzá tartozó sorompóőrház található, nagyobb állomásokon ki- és bejárati toronyból állítják a váltókat, a jelzőket.

Egy, a felújítással teljesen átlényegült állomás: Albertfalva régi felvételi épülete... A képre kattintva galéria nyílik (a szerző felvételei)

Ez a klasszikus elrendezés változott meg a huszadik század végére. A darabáru-feladás, az állomásonként, iparvágányonként egy-két kocsit összegyűjtő tolatós tehervonatok, majd az elegyek rendezőpályaudvari irányvonatokba sorozása időigényessége miatt egyre jobban háttérbe szorult, a szerepet a közút vette át. A vasúti fuvarozás egyre inkább homogén árut szállító, hosszú távú szerepre állt át, egyre-másra épültek a konténerterminálok, gabonát, olajipari termékeket szállító hosszú vonatok robognak keresztül az országon.

...rakodórámpája...

Az internet, és főleg az okostelefonok elterjedésével a hagyományos jegypénztárosi munka is kezd a háttérbe szorulni, az otthon vásárolható menetjegytől kezdve az állomásokon elhelyezett jegyautomatákon át egészen a teljesen elektronikus jegyvásárlás és -ellenőrzés bevezetésének kísérletéig több megoldás is született az élőmunka kiküszöbölésére.

Ha árufeladás és jegykiadás nincs, továbbá az állomási személyzet létszámának csökkenése (ki ne felejtsük a váltó- és sorompókezelés, a biztosítóberendezések automatizálását) miatt szolgálati lakásokra sincs szükség, mi is lehet a funkciója a jövőben egy vasútállomás épületének, épületeinek?

...és sorompóőrháza

Magyarországon a MÁV hálózatán többféle, igen változatos példát látunk a megoldásra. Van, ahol az állomást egész egyszerűen áthelyezték egy, az utasoknak jobban megközelíthető helyre (a 30a vonal felújításánál találkozhatunk ilyenekkel, például Dinnyés és Nagytétény esetében), van, ahol az állomás a helyén maradt, csupán a régi infrastruktúra szűnt meg (Albertfalva, ahol a rakodóvágányra és a felvételi épületre nem volt szükség), máshol pedig változó funkcióval ugyan, de megmaradt minden régi épület, jobb esetben szépen felújítva, kicsinosítva. A vasútállomás tehát napjainkban gyakorlatilag a személyszállítás kiszolgálására hivatott, kizárólag a funkcionális szempontokat szem előtt tartva. A felszabadult tereket mindig igyekeztek kihasználni, az ellenpélda a gödöllői királyi váró épületében elhelyezkedő italmérés, majd kilós ruhaüzlet volt, de a kilencvenes évek bódéépítészete is jelentős nyomot hagyott sok állomáson – nézzük csak meg a Nyugati pályaudvar aluljáróját, ahol a megnyitáskor jegypénztár is volt. Jelenleg másféle tendencia érvényesül, a felújított állomásépületek közül néhányban kormányablak nyílt (vagy épp kialakítás alatt van), és arra is láttunk példát (Pestszentlőrincen, többek között), hogy a valaha az épület részét képező helyiségek helyén átjárókat nyitottak. Több helyen (30a, 120a vonalak) maga a régi épület is eltűnt, egy modernebb formatervezésű, ám nem feltétlenül szebb épületnek helyet adva.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek