Eldőlt: lesz hosszabb törzsű Szuhoj Superjet!

Érdekes, és a típus hányattatott történetéhez képest kifejezetten biztató hírek érkeznek újabban a Szuhoj háza tájáról. Az nem igazán meglepő fejlemény, hogy az Aeroflot és a Sperbank lízing-leányvállalata megkötötte a szerződést újabb tíz repülőgép tizenkét évre szóló bérléséről,  hiszen az Aeroflot S100-as flottájának bővítéséről már korábban is többször volt szó. A légitársaság ugyan nem volt kibocsátója a típusnak, sőt, az első tíz szolgálatba állítását annyi gond kísérte, hogy ezeket a gépeket a gyártás későbbi szakaszából kikerülő példányokkal kellett aztán felváltani. Most viszont már érettebb a típus, jelen pillanatban az eddig rendelt harmincból huszonkilenc teljesíti a járatokat a társaság színeiben.

Korábbi hírek szerint azt a bizonyos első tíz példányt, amely végülis társasági üzemeltetésben nem vált be, a gyártó az üzleti gépek piacán akarja értékesíteni. Ennek a kampánynak lehet része, hogy a Szuhoj Farnborough-ban bejelentette – a szalon más eseményei nyilván elnyomták ezt a hírt – hogy megalkotta a SportJet változatot. A gép repüléstechnikai szempontból nem jelent változást, a kabin viszont kifejezetten a sokat utazó sportolóknak készült, annak érdekében, hogy az utazás és az időzónák átrepülése okozta fáradtság elkerülésével, megfelelő orvosi ellenőrzés mellett érjenek a versenyek helyszínére az atléták.

Mindehhez a fedélzetre telepített orvosi mérőeszközök és IT-berendezések mellett maguk az ággyá állítható ülések is hozzájárulnak, amelyeket szenzorokkal is felszereltek, a megvilágítást megintcsak az időzónákhoz való akklimatizálódás érdekében lehet változtatni, külön kabin áll rendelkezésre a csapat orvosának repülés közbeni vizsgálatokhoz. A sportolók kísérői a gép egy másik részében találnak megfelelő helyet és berendezéseket elemzéshez, megbeszélésekhez, a felkészüléshez.

Eközben a Szuhoj sikeresen elnyerte a típushoz a keskeny, mindössze harminc méter szélességű pályák használatához szükséges EASA-engedélyt, ami az első lépés ahhoz, hogy az S100-as a későbbiekben, elnyerje a jogot a London City repülőtéren való üzemeltetéshez. Mint ismeretes, ez a pálya, amellett, hogy közel van a brit főváros fő üzleti központjához, a szokásoshoz képest jóval keskenyebb és rövidebb, de ami a fő gond,  meredekebb megközelítést igényel, ehhez viszont már modernizálni kell a fékszárnyrendszeren, és ugyancsak át kell alakítani a repülésvezérlést, így történt egyébként ez annak a két A318-asnak az esetében is, amelyekkel a British Airways fenntartja a maga London City–New York-járatát. A megjelenés ezen a reptéren a gép első és eddig egyetlen nyugati-európai felhasználója, az ír CityJet számára fontos, egyébként Farnborough-ban ennek a társaságnak a színeiben szerepelt a típus.

Ugyancsak fontos fejlemény, hogy a Szuhoj a harci gépek után a polgári típusával is betörni készül a glóbusz egyik legfontosabb piacára, Indiába. Az indiai fél bejelentette, országa kész részt venni abban a programban, amely öt év alatt legalább ötven gép eladása mellett és nyilván részben ennek fejében beindítani egy technológiai fejlesztést a harmadik piacon való közös fellépés érdekében. A megfogalmazás nem teljesen világos, a jelek szerint nincs kizárva az indiai összeszerelés, de első lépcsőben részegységek ottani gyártásáról lehet szó.

De ami talán a típus jövője szempontjából a legfontosabb, a Szuhoj elkészítette az előzetes terveket az eredetileg 98 személyes gép hosszabb változatához, ez a variáns 22 üléssel növelné a kapacitását. Az S100-SV hivatalos programindítása jövőre várható, és a gyártó ezzel remél az eddigiekhez képest több sikert a piacokon.

Az első vélemények azonban szkeptikusak. Tavaly adtuk hírül a századik példány elkészültét, ebből néhány gyári prototípus volt, a Flightglobal adatai szerint most a típusból összesen hetvenöt példány veszi ki részét a közforgalmi repülésből, három másikat maga a gyártó üzemelteti, tizenkilenc gép pedig raktáron van. A rendelésállomány mindehhez képest nem túl magas: csak ötvenhatra van szerződése a cégnek. A szakportál ugyanakkor arra emlékeztet, már csak két év, amíg forgalomba áll az Embraer eddig is sikeres, de modernizált, új hajtóművel és új szárnnyal készülő változata, hasonlóképp várható a japán Mitsubishi MRJ belépése a piacra, eddig jóval nagyobb, négyszáz fölötti rendelésállománnyal.

Vagyis úgy tűnik, hogy a kategória alsó és felső szegmensét is tekintve a Szuhoj lemaradóban van, későn reagál a piac változásaira. Kétségkívül erős trend, a „mainline” utasszállítóknál, de a regionális piacon is, hogy egy-egy kategórián belül a légitársaságok a nagyobb kapacitást keresik, tehát az oroszok a 120 ülése felé közelítve jó úton járnak, de a Szuhoj csak azután foghatott bele ebbe a fejlesztésbe, miután a moszkvai kormányzattól jókora tőkeinjekciót kapott, és így letudhatta a 2,5 milliárd dollár körüli  adósságállománya jelentős részét.

Ami pedig a Flightglobal szerint megintcsak nem erősíti a cég pozícióit, az az, hogy ellentétben az Embraerrel, a kapacitás növelése a jelek szerint nem párosul a jelenlegi hajtóműnek sem a lecserélésével, sem teljesítménye növelésével. A vezérlés szoftveres átalakításával lehet „rávenni” majd, hogy felszálláskor nagyobb tolóerőt adjon, ami magasan fekvő és forró égövi reptereken lesz szükséges. Mint korábban jeleztük, az egyik fő gond épp a SaM-146-os teljesítménye, illetve ehhez képest magas fogyasztása. A törzs meghosszabbítása a Szuhoj közlése szerint szükségessé teszi a szárnyfelület megnagyobbítását, és új szárnyvégkiképzést is, ezek a változtatások a cég szerint egyébként a továbbra is gyártásban lévő jelenlegi változatnál is bevezethetők.

A portál  cikkéből az is kiderül, a Szuhoj szeretné, ha megtarthatná a Superjet jelenlegi beszállítói hálózatát, ami azért érdekes, mert közben az orosz vezetés meghirdette  a repülőgépipar feltámasztása jegyében, hogy a részegységek és maguk az orosz társaságok által használt gépek is legyenek orosz gyártmányúak. Az S100-as legalább felerészben külföldön készül, beleértve az olyan létfontosságú rendszereket, mint az avionika, a fly-by-wire, a futó, a kondirendszer, a segédhajtómű, és még sok minden más. A dilemma megoldását a Szuhoj vezetői úgy remélik, hogy a külföldi beszállítókat oroszországi telephelyekre hoznák a géphez szükséges alrendszerek összeszerelésére, ami a partnereknek azért lenne előnyös, mert az orosz munkaerő olcsóbb.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!