Átépülhet a 154-es Baja és Bácsalmás között, kiépülhet Csikérián át Szabadkáig a vonal

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Vasúti Hatósági Főosztálya hirdetményt adott ki a Baja–Szabadka vasútvonal vasúthatósági építési engedélyezési eljárásáról.

Az engedély szerint átépülhet a 154-es számú Bátaszék–Baja–Kiskunhalas vasútvonal Baja és Bácsalmás közötti 32,5 kilométeres szakasza, valamint újra kiépíthetik az egykori, 967-es számú Bácsalmás–Csikéria–Szabadka vonalat. A 26 kilométer hosszú, utóbbi vonalon hatvan éve, 1960-ban állították le a személyforgalmat. A pálya nyomvonala még most is megtalálható, egy része fizikailag is létezik: a Bácsalmás és Bácsalmás-Kabernet iparvágány közötti 4,8 kilométeres szakasz a Vasúti Pályakapacitás-elosztó (VPE) listáján 154M jelzéssel hivatalosan is szerepel – igaz, nem használható. A vonal többi része járhatatlan, mivel az évtizedek alatt a természet visszavette. A beruházással Szabadka és Baja között ismét megvalósulhatna a közvetlen vasúti összeköttetés – a tervezett villamosítással viszont szigetüzem alakulna ki, így azt érdemes lenne kiépíteni a 154-es vonal Bácsalmás és Kiskunhalas közötti, 44 kilométeres szakaszán is.

A meglévő magyarországi szakaszon a jelenlegi száz kilométer per órás pályasebességet százhúszra emelnék, ennek megfelelően a visszaépülő pályán is százhúszas tempóval lehetne majd közlekedni. A projekt során a villamos felsővezetékes betáplálás is megvalósulna a közel hatvan kilométeres viszonylaton, ezt egyszerűsíti, hogy a magyar és a szerb vasúthálózat is 25 kilovolt 50 hertzes váltakozó áramú betáplálást használ. Az érintett szakaszon az állomások is átépülnének: a vágányhálózat új geometriát kapna, a peronok akadálymentesen használhatók lennének.

A hivatalos dokumentum alapján a „jelenlegi vasútvonal a Magyar Állam tulajdonában, és a Magyar Államvasutak kezelésében lévő területeken található. A korábbi sebességi, vontatási és űrszelvényi előírásokhoz képest a tervezési alapértékek, valamint a megváltozott időjárási körülmények és a vízjárás miatt a jelenlegi vasúti területnél jelentősen szélesebb kiszabályozott vasúti közlekedési terület szükséges.”

A Bácsalmás–Szabadka vonalon 1885. január 8-án indultak el a vonatok. Az 1920-as trianoni új határ Csikériánál kíméletlenül kettévágta a vonalat, a szerbek ezt követően elbontották a határ túloldalára eső pályát. 1941-ben, a Délvidék visszacsatolásakor a MÁV hat kilométernyi pályát visszaépített és egy rövid időre ismét felvette a forgalmat. Az átmenet 1944-ben szűnt megújra, ekkor Csikéria és Szabadka között mindkét országban felszedték a síneket. A magyar oldalon, Bácsalmás és Csikéria között 1960. november 1-jéig kitartott a személyszállítás. Sőt, a tehervonatok egészen a kilencvenes évekig használták a vonalat, igaz, csak egy rövidke szakaszon, Bácsalmási szőlők megállóig.

Szabadka jelenleg csak a 150-es vonalon, Kelebia felől érhető el vasúton Magyarországról. A magyar és a szerb kormányok határozott szándéka, hogy néhány éven belül három irányból is megvalósuljon az összeköttetés: a Szeged–Röszke–Szabadka vonal felújításának és villamosításának, valamint a csikériai irány újjáépítésének köszönhetően. Ennek érdekében a felek tavaly áprilisban szándéknyilatkozatot írtak alá, a MÁV pedig idén év elején már ki is írta a feltételes közbeszerzési eljárást a Szeged és Röszke közötti szakasz felújításának tervezési és kivitelezési munkáira.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!