Füstölt a 787-es: kábelgubanc?

„Gubancos” kábelezés okozhatta a tüzet Londonban a parkoló Boeing 787-es fedélzetén, adja hírül egy a brit kivizsgálókhoz közeli forrásokra hivatkozva az Aviation Week című szaklap. Mint korábban az iho/repülés is beszámolt róla, a gép nyolc órán át állt üresen, majd a termináloktól távol eső állóhelyen füstölni kezdet , a gyors beavatkozásnak köszönhetően nem történt nagyobb baj, viszont a gép hátsó törzsrészében, az utaskabin feletti úgynevezett koronában keletkezett magas hőmerséklet nyomai a gép külsején is látszottak.

Arról is beszámoltunk, hogy a vizsgálók megtalálták a helyzetjelző vészjeladó berendezés, az úgynevezett ELT összeégett vagy összeolvadt maradványait, és  ezt a berendezést jelölték meg az incidens okaként, ugyanakkor az mindeddig nem volt világos, hogy ennek a saját akkumulátora okozta-e a bajt, vagy valami más miatt lett zárlatos a berendezés. A most kiszivárgott hírek szerint az utóbbi esetről van szó: a RESCU 406AFN típusú Honeywell-gyártmány kábelezésében találtak problémát, de az is kiderült, hogy a „gubanc” az ELT összeszerelésekor keletkezett, nem akkor, amikor magát a berendezést beszerelték a 787-esbe.

A kapcsolódó kábelek egyébként nem kötik össze a berendezést a gép saját energiaforrásaival: az ELT-nek egyfelől a saját külső antennájához, másfelől a gép ellenőrző rendszereihez van kapcsolata, tehát már ezért sem függ össze a londoni incidens a 787-esekkel kapcsolatos korábbi problémákkal, pláne nem azzal az akku-mizériával, ami miatt a típust idén három és fél hónapra letiltották a repüléstől.

Mint arról is beszámoltunk, a brit kivizsgálók jelentése alapján az európai repülésbiztonsági szervezet, az EASA jelezte, direktívát készül kiadni valamennyi európai üzemeltetésű 787-es repülőgépre nézve, amely az ELT-berendezések időleges deaktiválását, majd kiszerelését írja elő. Az FAA azonban frissen kiadott direktívájában nem szólította föl erre a típus üzemeltetőit, hanem csak a berendezések és a kábelek bevizsgálását teszi kötelezővé, hogy idejekorán felfedezzék az esetleges károsodott vezetékeket, vagy esetleg a páralecsapódás nyomait, ami megintcsak zárlatot okozhat. A brit kivizsgálók egyébként ezt a verziót, a párásodás okozta zárlatot sem tartják kizártnak, miközben folytatják a kutakodást az Ethiopian Dreamlinerén. A típuson egyébként két fixen beépített ELT található, a hátsó részbe helyezetten kívül van egy elől is, a pilótakabin fala mögött.

A lap egy másik cikke azzal foglalkozik, hogy vajon hogyan lehet, vagy lehet-e egyáltalán javítani a gépet. A verziók: a gép „megfoltozása”, az egész törzs és a farokrész cseréje a 47-es szekciótól hátrafelé, vagy netán a gép biztosítási szempontból való teljes leírása. Mint azt egy a kompozitokkal foglalkozó hazai repülőmérnöki is jelezte az iho/repülés egy korábbi cikkében, az Aviation Week szakértője is arra szavaz, hogy a javítás nagyonis lehetséges, bár meglehetősen bonyolult folyamat: a repülőgép külső burkolatához egy foltot kell elkészíteni, és ezt rögzíteni úgy, hogy közben pótolni kell a gép teherviselő elemeit, és eközben, hangsúlyozza a cikk, nem szabad a súllyal takarékoskodni a szilárdság rovására.

A lap ismét csak bennfentes forrásokra hivatkozva azt is hírül adja, hogy a gép kompozittörzse nagyon is jól állt ellen a tűznek és a hőhatásnak. A szokásos alumínium burkolat az ilyen esetekben 30-60 másodperc alatt átég, a 787-es kompozit törzse hosszabban állt ellen a forróságnak. Miközben keletkezett annyira komoly tűz, hogy ennek nyomai megjelentek a törzsön kívülről látható módon, addig maguk a lángok nem tudták áttörni a burkolatot és nem égették át a kompozit részeket a felszínig, ellentétben a hagyományos anyagokkal, maga a burkolat tehát nem kapott lángra.

Valószínű tehát a javítás, csak még azt nem tudni, hol: lehetséges, hogy a Boeing egy ideiglenes megoldással utasok nélkül kér átrepülési engedélyt, hogy valamelyik, erre alkalmas gyárában hajtsák végre. Mindenekelőtt alapos ultrahangos vizsgálatnak kell a gépet alávetni, hogy a mérnököknek pontos képük legyen a roncsolásról. A cikk arra is emlékeztet, hogy a Boeing nagyon is alaposan és részletesen kidolgozta a kompozit részek sérülése esetén követendő eljárásokat, más kérdés, hogy senki nem gondolta volna, hogy ezeket már ilyen hamar alkalmazni is kell majd. Bár például az, hogy mondjuk, egy reptéri jármű esetleg beletolat egy repülőgépbe, persze bármikor bármilyen géppel megeshet…