Globális óriásvállalat vagy globális bukás?
Langyos fogadtatásban részesült a Flightglobal összeállítása szerint a két európai repülőgépipari óriás, az EADS és a BAE bejelentése, miszerint a cégek az összeolvadásról tárgyalnak. Az internetes szakmai portál beszámol arról, hogy a tőzsdén sem volt nagy lelkesedés: a bejelentést követő napon az EADS-részvények értéke 9, a BAE System papírjainak ára 8 százalékkal esett vissza.
A Reuters jelentése szerint a Citigroup vissza is minősítette az EADS-papírokat a megvásárlásra nem ajánlott semleges részvények közé, mondván, nehéz megtalálni ebben a tervben a szinergiákat, és emlékeztet azokra a nehézségekre, amelyeket a stratégiailag fontos termékek megoszlása okozhat a folyamatban. A Fitch ugyancsak hosszúnak és bonyolultnak minősíti a lehetséges összeolvadást.
A legélesebb reakció az egyik legfontosabb EADS-résztulajdonostól érkezett: a Daimler a lehetséges változatok közül azt sem tartja kizártnak, hogy a fúzió ,melletti döntés esetében a szabadpiacon értékesíti EADS-részvényeit.
A londoni Argonaut befektetési cég a maga közleményében úgy fogalmaz, hogy a fúzióról szóló döntésben nincs logika, és a döntésnek nincsenek nyertesei. A cégnek 2009 óta van komoly érdekeltsége az EADS-ban. Közleménye szerint az Argonaut vonzónak találta az olyan projekteket, mint az A400 vagy az A350, ezeknek a gépeknek a gyártása és eladása komoly profitot ígér. „Most, hogy az EADS részvényesei látják végre az ambiciózus befektetések hasznát, joggal dühösek, hogy ezt most meg kellene osztaniuk a BAE részvényeseivel, amelynek a kormány katonai megrendeléseire alapozott működése korlátozott növekedési perspektívát mutat” – hangzik az Argonaut közleménye.
Az EADS részvényeseinek egy részét képviselő befektetési cég kétli, hogy az EADS és a BAE haditechnikai részlegeinek összevonása költségcsökkenést és versenyelőnyt hozna. Aggódik a lépés politikai érzékenysége miatt, ami elvonná az EADS vezetésének figyelmét az új Airbus-programok végrehajtásáról.
A Lagardère csoport, amely a francia félhez tartozó 22,33 százalékos résztulajdonból 11 százalékot birtokol, ugyancsak óvatosan nyilatkozik a tervezett összeolvadásról, annak valamennyi lehetséges következményét fel akarja méri, mielőtt hozzájárulna a lépéshez.
A Flightglobal szerint az sem világos, hogy vajon nem kényszerül-e a szabályozások miatt eladni a BAE a maga nemrég szerzett amerikai akvizícióit, a Sanderst és a United Defense-t. Ha igen, akkor a fúzió végképp elveszti ésszerű indokait – állítja az elemzés.
Ugyanakkor, teszi hozzá a Flightglobal, ha nem kell az összeolvadás érdekében eladni üzletrészeket, akkor viszont egy valóban globális repülőgép- és haditechnikai óriás keletkezne, 95,8 milliárd dolláros év forgalommal. Ennyi volt a két cég együttes forgalma 2011-ben. A Flightglobal megjegyzi, hogy a Boeing forgalmának értéke ugyanabban az évben 68,7 milliárd volt.
Az eddig ismert adatok szerint az új közös óriásvállalatban az EADS 60 százalékos tulajdonrészt birtokolna, az alkalmazottak száma 220 ezer lenne, az igazgatótanácsban viszont 50-50 százalékos lenne a tagok aránya.
A Telegraph arra emlékeztet, hogy az EADS és a BAE Systems eddig is szorosan együttműködött például az MBDA rakéták fejlesztésében és a Eurofighter programban. Ugyanakkor a londoni lap a brit BAE-részvényesek egy csoportjának kétségeiről ír, ezek a tulajdonosok szeretnék megtartani a cég önállóságát, mert nem igazán világos a számukra, mi az EADS igazi szándéka a fúzióval.
Az elemzések az EADS részéről a háttérben azt a törekvést sejtik, hogy az európai cég ne csak az Airbus teljesítményétől függjön, hanem diverzifikálja tevékenységét és erősítse a hadiipari szektorát. A két cég az összeolvadás után is külön-külön szerepelne a tőzsdén. Egyébként az összeolvadásról bizonyos egyeztetések már régóta folynak, és a szakportál arra is emlékeztet, hogy 2006-ig a BAE az Airbus-részvények húsz százalékát birtokolta, amíg az EADS ki nem vásárolta a brit cég részesedését.
A Telegraph azt is megírja, hogy a brit kormánynak vétójoga van az ügyben, mert aranyrészvényt birtokol a cégben, és a kormányszóvivő kijelentette, az üzleti érdekeken túl, tekintettel a cégek különleges tevékenységi körére, a nemzeti érdekeket is figyelembe kell venni a döntés meghozatalakor.
A fúzió a legfontosabb iparági változás lenne a Boeing és a McDonnell Douglas összeolvadása óta – állítja az Aviation Week. A Boeing reakciója szerint pedig az egész történet lényege, hogy az európaiak képesek legyenek növelni amerikai eladásaikat. Az amerikai cég vezérigazgatója, Jim McNerney ugyanakkor azt mondta a Reutersnak, hogy nem aggódik a fejlemények miatt, ilyen konszoloidiációs lépések világszerte várhatók az iparágban.
Az Aviation Week által megszólaltatott védelmi szakértő is azt mondja, hogy a konszolidáció elkerülhetetlen. Például a pilótanélküli repülőeszközök tekintetében Európában egymástól függetlenül futnak a fejlesztések, a fúzió viszont arra késztetni a kontinens cégeit, hogy kiválasszák azt az egy-két kontrukciót, amely versenyképes lehet az amerikai, izraeli és egyéb termékekkel.
Érdekes kérdés ugyanakkor, mi lenne a fúzióra a válasza az olyan erős európai cégeknek, mint a Dassault, Saab és a Finmeccanica.
Az Aviation Week is úgy véli, hogy a tervezett lépés legkényesebb része az, mit kezdenek a cégekben érdekelt, sőt részben közvetlen tulajdonos kormányok az EADS és a BAE Systems összeolvadásával.