Jakok után Zlinek a magyar katonáknak, jönnek a Guruk?

A csehektől szerez be könnyű kiképző-, felderítő- és futárrepülőgépeket a Honvédelmi Minisztérium – adja hírül az Átlátszó.hu az uniós Közbeszerzési Értesítő legújabb számára hivatkozva. A Zlinekkel a tárca a több mint húsz éves Jak-52-es gépeket cserélheti le.

A Zlin Aircraft a. s.-sel írt alá szerződést – hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás során – a honvédelmi tárca két ICAO típusú „A” kategóriás kiképző, valamint két ugyanilyen típusú könnyű felderítő- és futárrepülőgép megvásárolására idén július végén. A megállapodásban szerepel  – mint az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban olvasható – a gépek használatához szükséges képzés megtartása is.

A HM szolnoki helikopter bázisára kerülő gépekért az előzetesen becsült nettó 314,9 millió forint helyett 351,9 milliót fizet a minisztérium. A Zlin Aircraft alvállalkozókat is igénybe vesz majd a gépátvétel, a kiképzés és a logisztikai támogatás lebonyolítására.

A repülőgép-beszerzés meghirdetésekor idén januárban, a sajtóban megjelent, hogy a tender révén a kiöregedett és javításokra szoruló Jak-52-es gépeket cseréli le a HM. Hogy ennek eljött az ideje, jelezte az is, hogy tavaly nyáron az egyik ilyen típusú kiképző repülőgép hajtómű-meghibásodás miatt balesetet szenvedett és az egyik pilóta súlyosan megégett. A Jak-52-eseket egyébként még 1994-ben szerezte be a Honvédelmi Minisztérium.

Simicskó István honvédelmi miniszter egyik nyilatkozatában megemlítette, hogy a Jak-52-es repülőgépek javítása mintegy 168 millió forintot tenne ki. Ehelyett most a minisztériumnál új gépek beszerzését választották, olvasható az Átlátszó.hu cikkében.

A döntés feltehetően nem okoz nagy meglepetést. Az egyébként Romániában, Bákóban gyártott Jak-52-es a magyar repülővilágban közkedvelt típus, most is repül magán üzemeltetésben néhány példánya, sokfelé látni például az egykori kíváló  vadászpilótát, Vári Gyulát, aki ezzel a géppel tart látványos bemutatókat repülőnapokon. Ugyanakkor a gép egy régebbi korszak jellegzetes típusa, a hetvenes években fejlesztették a Jak-18-as bázisán, a maiakhoz képest erősebb de nehezebb, az orrában 360 lóerős kilenchengeres csillagmotor dohog, amelynek tekintélyes a fogyasztása, rosszabb a kabin az ergonómiája, viszont behúzhatók a futói.

Oroszországban már készülnek az utódtípus, a Jak-152-es első példányai, de ezek még csak a prototípusok, és ugyan a kabinban már láthatók a modern kiképző gépek jegyei, a képernyős kiejlzők, az első gépeket egyelőre az eddig az 52-esnél használt M-14-esek motorokkal szerelik, és csak később kerülnek bele a terveknek megfelelően az ötszáz lőerős német dízelmotorok. Az biztos, hogy ebből exportot is feltételező sorozatgyártás még bőven nem várható, Irkutszkban nyilván először a légierő 150 gépes megrendelésére készítik majd a gépet, merthogy alapkiképőzőből ott is nagy a hiány...

A Zlinnek viszont kész típusai vannak, amelyek megfelelnek a kiképző/futár feladatkörnek és feltehetően nem is bonyodalmas a beszerzésük. Tegyük hozzá, a cseh gyártó gépei sok évtizede jelen vannak a magyar aviatikában. A légierő is használta a negyvenes évektől, majd a polgári kiképzés alapgépe lett az egymás melletti ülésekkel épült Zlin Z-381 Fecske, aztán következett a Tréner sorozat a 226-ostól a 726-osig.

Ezek a tandem-elrendezésű remek gépek az alapfokú repülőoktatás mellett évtizedekig a legfontosabb műrepülő versenygépei voltak a magyar sportrepülésnek, ilyen gépekkel sikerült a magyar válogatottnak 1962-ben világbajnokságot nyernie, néhány példánya ma is létezik, többek közt Katona Sándor világbajnokunk gyönyörű piros gépe.

Utánuk következett a Z-42, Z-142, Z-43-as sorozat, amelyek közül a polgári pilótanevelésben a 142-es játszott a hetvenes évek vége óta főszerepet és jónéhány példánya ma is repül, mint kiképző, vitorlázógép-vontató, alapfokú műrepülőgép. A 42-est a nyíregyházi főiskolán használták, a négyszemélyes 43-ast pedig a légierő is alkalmazta egy ideig futárgépként, ma ennek is polgári lajstrommal repül néhány példánya.

Ki ne felejtsük a sorból a magyar műrepülés történetében szintén jelentős szerepet játszó Z-50-est, amely ugyan ma már korántsem tartozik az élvonalba, de az Advanced-kategóriában még szerepel és hasznos lépcsőfok lehet az unlimited felé.

Node a csehek már jó ideje ezeket mind nem gyártják, lássuk tehát, mi jöhet szóba a mai Zlinek közül – az Értesítő ugyanis nem értesít arról, melyik típusról van tulajdonképpen szó. A jelenlegi termékskála egyik típusa, a Z-143 „Genius” ugyan használható kiképzésre is, de négyszemélyes, inkább túragép, csak korlátozottan műrepülhető, vagyis a kiírás szerint csak valójában inkább futárfeladatokra lenne alkalmas.

Sokkal valószínűbbnek tűnik tehát a könnyebb, ugyancsak Lycoming-motorral szerelt, kétüléses Z-242 „Guru” kiválasztása. A gép +6/-3,5 ősG-ig műrepülhető, erős fémsárkánya és EASA/FAA típusalkalmasságija is van, a műszerfala pedig részben „nagyképernyős”, ami már némiképp segíti a felkészülést a mai modern avionikával repülő középfokú LGT-kiképzők és negyedik generációs harci gépek jövendő pilótáinak. A Guru annál is inkább valószínűnek tűnik, mert az eddigi katonai megrendelések során, amelyek kiképzőre szóltak, ezt a típust választották más országok is, legutóbb, mint arról az Aranysas magazin beszámolt, Bolívia, amely darabonként 300 ezer dollárért kilenc példányt kap majd. Ez nagyjából megfelel négy gép esetében a magyar tenderben ismertetett árnak is (durván gépenként 90 millió forint), és az is biztos, hogy a Genius drágább gép, 350 millióba nem férne bele négy példány. Vagyis az árfekvés is a Guru megvásárlását teszi valószínűvé.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!