Tanulás a terepen – nyugat-balkáni városok érdeklődtek Szeged és Budapest jó közlekedési megoldásai iránt

Ekés András, a Mobilissimus ügyvezetője és a Fairtiq kelet-közép-európai képviselője kollégáival a városi mobilitásban segíti három szerb város (Szabadka, Sremska Mitrovica és Aranđelovac), a montenegrói Tivat, a bosnyák Tuzla és az albán Himara önkormányzati és egyetemi szakembereit a gyakorlati példák megismerésében és elsajátításában.

Az Európai Unió UrbAct programja nagy fába vágta a fejszéjét: négy témakörben segíti 27 balkáni város fejlődését. Az UrbAct Pioneers Accelerator lényege, hogy módszertani és gyakorlati segítséget mutatnak a településeknek a fenntartható turizmus, a hulladékgazdálkodás, a városi zöldfelületek és a mobilitás terén. A korszerű módszertanok elsajátítása, a máshol már megismert, jó gyakorlatok vagy mások hibáiból való tanulás is a program része, mindenkire személyre szabottan, természetesen városmérettől és városi kihívásoktól függően.

Az első tanulmányút még ősszel Bécsbe és a csehországi Zlín régióba vezetett: a mobilitási klaszter alapvető célja, hogy az európai uniós városoktól való tanulás révén elmozduljanak az autóközpontúság paradigmájától egy kerékpározhatóbb, gyalogolhatóbb és klímatudatosabb település felé, persze adaptálva a balkáni környezet kihívásaira.

Az érintett települések bár eltérő méretűek és szerkezetűek, egyöntetűen küzdenek az autóhasználat erősödésével, a parkolási feszültségekkel és a közösségi közlekedés alacsony színvonalával, már ha egyáltalán létezik.

A második tanulmányútra a napokban került sor Szegeden és Budapesten. A napfény városában kézzelfogható példákat mutattak be a helyi szakemberek, hogyan vált Szeged forgalomcsillapított, gyalogosbarát és jól kerékpározható várossá, miközben sok apró lépésben fejlesztik a közösségi közlekedést még az ismert, komoly pénzügyi kihívások közepette is. Megismerték a résztvevők a városvezetői szemléletet, amelyről Nagy Sándor alpolgármester beszélt: olyan összhangot teremtettek a kerékpáros és gyalogos közlekedés keresleti és kínálati oldala között, valamint a közösségi közlekedés ütemezett fejlesztéseivel, amely már vonzó alternatívát kínál, hogy ne is kelljen otthonról autóval elindulni. Mindezt a lakosság folyamatos bevonása mellett. A Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) kényszerűségből használt járművekre is építi a flottafiatalítást, de azt olyan szakértelemmel teszi, hogy újszerű trolibuszokat vehetnek birtokba a szegediek.

Dr. Németh Zoltán Ádám, az SZKT közösségi közlekedési és vasútbiztonsági vezetője gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogy egy-egy használtan beszerzett trolibusz átépítése és az elvárható utaskomfort elérése (pl. városi arculat, klíma, korszerű utastájékoztatás) milyen eredményeket tud elérni, szemben egy harminc év feletti trolibuszhoz képest. Persze a túlélési üzemmód messze nem ideális, viszont hasznos hátteret mutatott a balkáni települések hasonló problémái és lehetőségei kapcsán.

Budapesten a város- és mobilitásfejlesztés kapcsolódási pontjait vizsgálták a szakemberek. Főleg a kerékpáros és gyalogos közlekedés terén ismertek meg a résztvevők pop-up megoldásokon és taktikai urbanisztikán alapuló eredményeket, kompromisszumokat és tervezett, rendszerszintű elemeket, mint a mobilitási pontokat, a forgalomcsillapítási projekteket vagy közösségi közlekedési előnyben részesítéseket.

A BKK részéről Halmos Tamás és Chifiriuc Péter mutatták be, hogy mennyi olyan mozaikot helyeznek egymás mellé a mindennapokban, amelyek segítenek a klímatudatos közlekedés erősítésében. Például a BudapestGo, új járművek fokozatos érkezése, mikromobilitási projektek, az adatalapú tervezés vagy a dinamikusan fejlődő igényvezérelt közlekedés. Józsefváros Önkormányzata részéről pedig Rádai Dániel alpolgármester tartott egy városi sétát, bemutatva a kerület számos forgalomcsillapítási és közterület-fejlesztési eredményeit, iskolautcákat, sebességkorlátozott övezeteket, zöldfelületi fejlesztéseket és a leendő terveket egy-egy helyszínen, például a Népszínház utcában. Budai Panna és Dr. Szele András, a Mobilissimus szakemberei pedig a BKK-val közös szegélyzóna-tervezési munkáról beszéltek az Erzsébet körút egyik legkritikusabb szakaszának bemutatásával és a leendő állapothoz vezető út ismertetésével. Budapest a szegélyzóna-koncepció megteremtésével élen jár, hiszen a téma még jellemzően gyerekcipőben jár sok nagyváros esetében is. A tervezés viszont a megvalósítással nyer majd igazán értelmet a Nagykörúton.

Az ilyen látogatások meglepően sokat adnak az érintett települések képviselőinek. Szemléletet, módszertani megoldásokat, bevált technikákat és akár konkrét beruházásokkal kapcsolatos előre gondolkodást is. És éppen ez az UrbAct program célja: a képességek fejlesztése és az ismeretek bővítése úgy, hogy helyben lehetőség nyíljon ezek alkalmazására. Ebben pedig nem csak a tematikus szakértők segítik a városokat, hanem számos helyi mentor is, akik egy-egy szakterületen dolgoznak együtt a nyugat-balkáni városokkal.

A következő tanulmányút Párizsba és elővárosaiba vezet majd, ahol a nagyon ambiciózus szomszédsági mobilitástervezés, a megosztott közlekedés és a faltól falig történő közterület- és komplex közlekedésfejlesztések lesznek a fő témák májusban.

(Nyitóképünkön egy Solaris-troli Szegeden. Fotó: Ekés András)