Kilépni vagy nem kilépni? Elemzések szavazás előtt

Brexit vagy nem Brexit, ez itt a kérdés, vagy angolul akár: to leave or not to leave. A néhány nap múlva sorra kerülő szavazás kapcsán újra és újra megjelennek a különféle figyelmeztetések a britek esetleges kilépésének hatásairól, következményeiről, számolni kell a légiközlekedést érő hatásokkal is, figyelmeztetnek különféle elemzések.

Ahogy az érvek egyre hevesebben összecsaptak a kérdés körül, az Airbus vezetése fontos figyelmeztetést küldött a brit szavazóknak, köztük saját ottani alkalmazottaiknak: a lényege az üzenetnek, mint arról akkor beszámoltunk, az volt, hogy az Unióból való kilépés esetén az európai gyártó át kellene, hogy helyezze az Airbus-gépek szárnyának gyártását Broughtonból – valahol Európába, ami nagy probléma a cégnek, de egyben munkahelyek tízezreinek elvesztését jelenti Britanniában.

Még ennél is fájdalmasabb közvetlen következmény az lehet, hogy London elveszti Hong Kong után a külföldiek által leglátogatottabb városok listáján szerzett második helyét. Súlyosan érintené ez elsősorban az üzleti célú utazásokat, amelyek jelenleg a beutazások 26 százalékát jelenti, az üzleti utasok a brit fővárosban a turisták által elköltött pénz húsz százalékát hagyják itt, tehát igen jelentős gazdasági tényezőről van szó.

Jelenleg az Unió tagjaként az Egyesült Királyság részese az európai rendszernek, vagyis mindenfajta korlátozás nélkül, szabadon tarthatók fenn járatok az uniós országok és Britannia között. Ha viszont utóbbi kilépne az Unióból, újra külön-külön kellene megállapodnia az uniós tagállamokkal, illetve újra kell tárgyalni például az amerikai–brit légi kapcsolatot is, ha az kiesik az Egyesült Államok és az EU közti Nyitott Égbolt egyezmény hatálya alól.

Kérdés, mindez hogyan hatna a jegyárakra. Az egyik sűrűn olvasható vélemény szerint a légi közlekedés mindenképp megdrágulna, hiszen jelenleg a légitársaságok között kemény verseny zajlik a brit piacokért, de ha kvázi politikai megállapodások szabályozzák majd a társaságok esélyeit a vonalakra, az a verseny visszaszorítását és így a jegyárak emelkedését okozná.

Ugyanakkor egyáltalán nem csak az Egyesült Királyság felé áramló légiközlekedési hálózat státusza rendülne meg a Brexit megszavazásával: a brit légitársaságok is haszonélvezői a korlátozások nélküli Unión belüli piacnak, és annak is, hogy az Uniónak külön megállapodása van Unión kívüli harmadik országokkal. A jelenlegi állapot jó a britanniai légitársaságoknak, ha ez megváltozik, egyes elemzések szerint fontos légi cégek egyszerűen áthelyezik a székhelyüket az Egyesült Királyságból valamely uniós központba.

A jegyárak emelkedését egyes elemzők akár 30 százalékra is becsülik a kilépés esetére. A Brexit hívei Norvégiával példálóznak, amely nem tagja az Uniónak, de több fontos egyezménnyel gyakorlatilag részese az egységes európai piacnak, ezen belül a közös európai légiközlekedési zónának is, de ez a kilépő Egyesült Királyság esetében hosszadalmas és nehézkes folyamat lenne, amelynek során az uniós előírások szerint újra kellene vizsgálni a légiközlekedési jogokat és azok megfelelését az egységes európai légiközlekedési rendszer szempontjából. És ez feltételezések szerint azért nem lesz olyan egyszerű feladat az eddigi EU-tagság ellenére, mert lesznek országok, amelyek kihasználják az alkalmat, lassítják a folyamatot, és a nehézkes átmenet közepette felfejlesztik a maguk légiközlekedési csomópontjait. Mint ismert, Heathrow elsőségére legalább három nagy, nem is túl messze eső európai nagyreptér pályázik: Amszterdam/Schiphol, Párizs/CDG és Frankfurt. Ugyancsak rosszabb pozícióba kerülnek, ha átmenetileg is, a nagy brit társaságok, a BA és az Easy is, amit a versenytársak alaposan kihasználnának.

Hasonlóan fontos kérdés a brit–amerikai légiközlekedés alakulása. A szigetországnak tehát megszűnik az Open Sky hatálya, ami eddig nemcsak az amerikaiaknak nyújtott szabad lehetőségeket a britek felé repülni, hanem a brit társaságoknak is az Egyesült Államok nagyvárosaiba. És nem biztos, hogy az Unió nélkül a háta mögött sikerülne a mai kölcsönösen előnyös megállapodást elérni Washingtonnal.

A kilépés mellett döntés különösen keményen sújtaná a diszkont szektort. Az EasyJet vezére, Carolyn McCall egy nemrég adott nyilatkozatában jelezte, a társaságanak az uniós tagság jelenti az esélyt arra, hogy szerte Európába fenntartsa és tovább építse hálózatát. Mindenesetre a jelek szerint a cég már megkezdte a felkészülést a legrosszabb forgatókönyv beköszöntére is, és ebben kulcsfontosságú lesz az, hogy az Easy rendelkezik svájci légi üzemeltetési engedéllyel is. Hasonlóképp fontos lehet a British Airwayst magába foglaló IAG számára, hogy az Ibéria és az Aer Lingus  révén van hasonló engedélye Spanyolországban, illetve Írországban is. Mindenesetre, ha az Easy egy időre kívül kerülne a szabad európai piacon, az elsősorban a nagy vetélytárs Ryanairnek lenne kedvező, bár a dublini központú ír diszkont cég a Brexit bekövetkezte esetén meg kell, hogy szerezze a britanniai légi üzemeltetési engedélyt, ha meg akarja tartani jelenlegi pozícióit a szigetországban.