Kis gép nagy útja: zöld fényben a föld körül

Mint korábban beszámoltunk róla, a Virus–SW914 nevű, 12 méteres, száz lóerős motorral felszerelt ultralight útjának célja bebizonyítani, hogy igenis lehet repülni hosszú távon, környezetbarát módon, minimális üzemanyag-felhasználással és ugyancsak minimális károsanyag-kibocsátás mellett. Lenarčič az Antarktiszt is beleértve valamennyi földrészt érinti a glóbusz megkerülésekor, tehát egyáltalán nem a rövid, hanem a lehető leghosszabb útvonalat választotta, de ez egyben alkalmat ad arra, hogy néhány hét alatt nyolcvanezer kilométert tegyen meg a kisgéppel, miközben páratlan felvételeket készít, ezekből pedig az út végén könyvet állít össze.

A szlovén vállalkozás indulását néhány napon keresztül egy bürokratikus bonyodalom hátráltatta, de a biztosítás körüli nehézségek megoldása után a gépecske Ljubljanából január 9-én indult el.

Első szakaszként leszállás nélkül repült a szlovén fővárosból a marokkói Tangerbe. Felszállás után volt egy kis turbulencia az Alpok közelében, de egyébként eseménymentes volt a repülés: a 2143 kilométeres távot kevesebb mint nyolc és fél óra alatt tette meg a gép, 138 csomós földhöz viszonyított átlagsebességgel, 18 liter alatti óránkénti fogyasztással, 55-60 százalékos utazó motorteljesítmény mellett.

Tangerből Lenarčič a szenegáli Dakarba repült. Csütörtökön pedig a gép és pilótája teljesítette az első valóban kritikus szakaszt, a régi átkelések útvonalát követve Dakarból a brazíliai Natalba, a dél-amerikai kontinens legkeletibb pontjára. A 3100 kilométeres repülés szintén eseménytelen volt, a leszállás sima, a részletekről a pilóta rövid beszámolóját is olvashatjuk  az utat követő weboldalon: volt némi bonyodalom Dakarban, honnan tud milyen mennyiségű üzemanyagot tankolni, volt némi bonyodalom felszállás után a dakari központtal való kommunikációban, volt némi motortúlmelegedés emelkedés közben, de végül is flight level 105-ön jól ment a repülés, hátszéllel is megsegítve.

A következő, szombatra tervezett repülés már szárazföld fölött történik, de ettől nem lesz könnyebb: zivataros, kockázatos időjárás uralkodik a térségben, Francia Guayanába. (Vasárnap reggel kaptuk a hírt, hogy a valóban viharossá váló időjárás ellenére Lenarčičezt a szakaszt is sikeresen teljesítette, a következő állomás: Puerto Rico.)

Az iho/repülés a továbbiakban is igyekszik hírt adni a különleges vállalkozásról. A szlovén cég az elmúlt hónapokban kétségkívül méltán került többször is az érdeklődés fókuszába: először amikor megnyerte a NASA Green Challenge nagydíját egy elektromos meghajtású négyüléses movittal, aztán egy a versenytársakhoz képest meglepően olcsó kompozit iskolagép tervével, végül a mostani föld körüli úttal, amely a környezetvédelmi propaganda mellett nyilván a Pipistrel gépeinek különleges megbízhatóságát is hivatott reklámozni.

Persze egy ilyen vállalkozáshoz alaposan át is kellett alakítani az ultralightot, póttankokkal és oxigénrendszerrel, hogy majdan sikerüljön a terveknek megfelelően elrepülni a Mount Everest felett is. És persze kell a nagy repüléshez egy igen komoly felkészültségű és állóképességben is kimagasló pilóta, akinek ráadásul nem is ez az első kisgépes föld körüli repülése.