Lézertámadás, visszatért az atlanti járat
A légitársaság közleményében jelezte, a rendőrséggel együttműködve próbálják azonosítani a lézeres incidens pontos helyszínét. A londoni rendőrség már korábban felhívta a figyelmet a repülőgépek lézerrel való bevilágításának veszélyes következményeire. A brit légügyi hatóság szóvivője megerősítette: a repülőgépek lézerezése komoly biztonsági kockázat, és büntetőjogi felelősségre vonással jár.
Mint ahogy Angliában volt már példa arra, hogy egy férfit sikerült beazonosítani, aki társasága szórakoztatásaképp félig megvakította egy rendőrségi helikopter személyzetét, de az illető csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott, igaz, 400 fontjába és 250 órányi közmunkájába került a kaland.
Mint erről korábban beszámoltunk, az amerikai hatóságok keményebben próbálnak fellépni ilyen esetekben: volt, hogy az illetőt, aki szintén helikopterpilótákat vakított el, tizennégy évnyi börtönbüntetésíre ítélték. Az ausztrálok úgy próbálnak úrrá lenni a helyzeten, hogy a pilóták elvakítására alkalmas lézereknek már a birtoklását is büntetilk.
Demeter Csaba, a magyar közforgalmi pilóták szervezete, a HUNALPA vezetője szerint is inkább az ilyen berendezések kereskedelmi forgalmának korlátozása lehet megoldás, mert általában akik lézerrel vakítanak, nem is tudják, hogy milyen komoly veszélyhelyzetet okozhatnak. Az iho/repülés kérdésére elmondta, neki is volt kellemetlen találkozása lézerrel egy alkalommal, a ferihegyi 13-as balpálya megközelítése közben, valahol az Árpád-híd környékén, a Duna partjánál. De az a lézerezés valamiféle összejövetel része volt („diszkólézer”), feltehetően nem szándékos vakítás, mindenesetre ilyenkor a személyzetnek bejelentési kötelezettsége van, aztán a rendőrség kell, hogy intézkedjen a veszélyes fényforrás dolgában.
Demeter szerint az a ritkább, amikor felszállás közben vakítják el a pilótát, hiszen ilyenkor a gép nagyobb állásszöggel repül. A gép orrán lévő pilótafülke ablakait emelkedés közben akkor tudják „eltalálni” lézerrel, és igazán veszélyes felvillanást okozni, ha oldalról célozzák meg, ez történhetett a Virgin A340-esével is. Veszélyesebb és gyakoribb, hogy megközelítéskor éri támadás a gépet. A brit pilótaszövetség egyik vezetője szerint különösen sérülékeny a pilótafülke, ha megközelítés vagy emelkedés közben a gép fordulót hajt végre.
Az iho/repülés korábban hazai pilóták részletes beszámolóit is közölte arról, hogyan érte őket lézeres támadás a reptér közelében, legyen az akár Ferihegy, akár Budaörs, sőt, a kecskeméti katonai bázis. Volt, aki úgy tapasztalta, hogy 6-8000 méter magasan is bevilágíthatja a pilótafülkét a távcsővel irányított erős lézer.
Portálunk repülésbiztonsági szakértője, Háy György nyugalmazott kapitány, balesetvizsgáló szerint a Virgin esetében az történhetett, hogy a lézeres vakítás után a pilóták azt remélték, a másodpilóta szemének káprázása, amit a lézer okozott, elmúlik majd. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a lézer hatása hosszabban tartó, akkor döntöttek a visszafordulás mellett, teljesen jogosan, mert ha a személyzet egyik tagjának a látása nem teljes értékű, az komoly veszélyforrás. A későbbi hírek úgy fogalmaztak, hogy a másodpilóta (szeme) „súlyosan sérült”.
Mint Háy György kapitány az európai hatóság egy korábbi konferenciája kapcsán portálunknak elmondta: a személyzetnek a leszállás előtti és a felszállás utáni percekben nagyon sok mindent kell csinálnia; ha gyenge a lézer vagy távolról világítják meg a gépet, akkor csak annyi a baj, hogy a pilóta lát egy felvillanást, ami eltereli a figyelmét. Ha közelebb kerül a gép a lézerhez, akkor a kilátást már közvetlenül megzavarhatja azzal, hogy a pilótafülke ablakán lévő szennyeződések vagy karcolások a lézer hatására fölfénylenek, és az egész ablak tulajdonképpen elkezd világítani, így aztán az ablakon kinéző pilóta nem látja a reptéri fénytechnikát. Ez viszonylag közel a pályához, de kisebb lézerrel is létrehozható.
Ha tovább közeledik a repülőgép, akkor a lézer közvetlenül elvakíthatja a pilótát, ennek a következménye néhány másodperces elvakítástól több hónapos betegállományig is terjedhet, mert az emberi szem meglehetősen érzékeny. Ha éjszaka zöld lézerrel belevilágítanak a pilóta szemébe, előfordulhat, hogy hosszú percekig nem lát, és földközelben, ha épp látás után kormányozza a gépet, akkor meglehetősen nagy veszélynek van kitéve, ráadásul az elvakított pilóták a műszereket sem látják! – figyelmeztetett Háy György.
A Közlekedésbiztonsági Szervezettől kapott friss adatok szerint Magyarországon 2008-ban jelentettek először lézeres eseményt, az incidensek száma pedig szinte évről évre nő, egyedül 2014 és 2015 között volt némi visszaesés: negyvenháromról harmincnyolcra. Ugyanakkor ezek csak a bejelentett esetek, ennél feltehetően többszörösen gyakoribb, hogy megpróbálkoznak valakik a földről, de vagy nem sikerül elvakítani a pilótákat, vagy esetleg kisgépes repülés esetén „az áldozatok” nem jelentik az incidenst.
2014-ben mint a hadviselés egy fura új formáját rögzítette egy DA-42-es ukrán határőrizeti felderítőgép, amikor egy orosz katona lézerrel próbálta bemérni a Krímben a kétmotorost, vagy elvakítani a pilótáját.
Az Egyesült Államokban az FAA néhány éve felvilágosító kampányt indított annak érdekében, hogy az emberek számára világossá váljon az ilyen „játékok” reális kockázata, a kampánynak azonban túl sok sikere nincs, az évi többezres esetszám nem csökken, viszont volt már közforgalmi pilóta, akinek a lézerezés a tökéletes látásába és így a karrierjébe került. A lézerveszély ellen technológiai cégek kétféle eszközt ajánlanak, az egyik egy minden időben hordható szemüveg, a másik, egyébként eléggé költséges módszer a pilótafülke ablakainak bevonása megfelelő védőréteggel.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Utazzon velünk!Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!
