Lufthansa: jó eredmények, tovább kell racionalizálni

Meglepően erős harmadik negyedévi eredményeket jelentett Európa két ugyancsak erős légitársasági csoportja, a Lufthansa és az Air France/KLM, noha a gazdasági környezet változatlanul nem kedvező. A Lufthansa nettó profitja 30 százalékot ugrott és elérte a 642 millió eurót, az Air France/KLM nettó eredménye pedig az előre jelzettnél ugyancsak magasabbra, 308 millió euróra nőtt. Az utóbbi társaságcsoport egyébként tavaly ugyanebben a periódusban csak 14 millió eurós nettó profitot termelt.

Az eredmények értékelésekor a Lufthansa vezérigazgatója, Christoph Franz is elsősorban az „erős szembeszélhez” képest méltatta az eredményt. Jól reagált a frankfurti tőzsde is a fejleményekre. Az év végi összesítés mindemellett továbbra is kérdéses, az egész évre szóló üzemi eredmények várhatóan mérsékeltebbek lesznek, és továbbra is elsősorban a változékony külső körülményeken múlnak.

Franz a legkomolyabb kihívásnak a folyton növekvő low-cost szegmenst, illetve a Közel-Kelet légitársaságainak konkurenciáját említette, továbbra is nehezíti a helyzetet az euróválság, a magas olajár, ráadásul igen intenzív a nyomás a tarifák alacsonyan tartására, ugyancsak befolyásolta a bevételek alakulását az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszere. Mindennek következményeként Franz egyértelművé tette, hogy a légitársasági csoportnál továbbra is szükség van átalakításokra, változásokra.

Mint korábban beszámoltunk róla, a Lufthansa vezetése az egész társaságcsoportra nézve igen kemény költségcsökkentési és hatékonyságnövelő programot írt elő. Ennek egyik legfontosabb részprogramja már 2013-ban megvalósul: a társaság összevonja és gyakorlatilag a Germanwings égisze alatt fapadosítja azokat a rövid és középtávú járatait, amelyek nem a nagy hubok, gyűjtő-elosztó repterek hálózatához tartoznak.

A másfél milliárd eurós átalakítási terv valamennyi partnernek és leányvállalatnak előírja az adminisztrációs létszám csökkentését, valamint a flotta átalakítását is. Ebben maga a Lufthansa azzal is élen járt, hogy már tavasszal bejelentette: a következő három év alatt egységesíti a keskenytörzsű gépparkját és kivonja a Boeing 737-eseit.

A vezetés azonban szeretné az egész csoportra kiterjeszteni a flottaracionalizálást. Ennek érdekében egységes követelményrendszert állítanak fel, ami valamennyi társaság, tehát a Swiss, az Austrian, sőt a részben tulajdonolt Brussels Airlines, illetve a kisebb leányvállalatok gépbeszerzésekor is érvényes kell, hogy legyen. Ha sikerül azonos típusokból magasabb példányszámban rendelni a különféle tagtársaságok számára, azzal komoly árcsökkenés érhető el, hangzik a Lufthansa vezérkarának érvelése. A típusharmonizálás, beleértve a gépek felszereltségét is, megkönnyíti a karbantartást, a tartalék alkatrészek beszerzését és elosztását, sőt, a típusok racionalizálása megkönnyíti a pilótaképzést is.

A beszerzések összehangolása, a variációk harmonizálása olyan új típusok esetében lépne életbe, mint az A320neo, a Bombardier Cseries, illetve olyan lehetséges megrendelések során, mint az A350-esé és a Boeing 787-esé. A harmonizálás menete az lenne, hogy a légitársaságok külön-külön véglegesítenék a maguk igényeit, és ezeket az igényeket hangolná össze a lehető leginkább a csoport stábja.

A flotta összehangolása olyan területeken is működne, mint például hogy az A320-as Lufthansa-gépek tehertere kondicionált és van benne rakodóberendezés, míg a Germanwings nem kért ilyen opciókat a hasonló típusú gépeire. A tervről beszámoló Flight-tudósítás ugyanakkor nem szól arról, hogy vajon akkor melyik lenne innentől kezdve a standard a csoportban, de gyanítható, hogy az olcsóbb, könnyebb megoldás, a nem kondicionált tehertér.

A hetilap ugyanakkor egy szkeptikus megjegyzést is idéz: a Swiss egyik kapitánya, aki a flottaharmonizációs projektnél is dolgozik, azt nyilatkozta, hogy a csoport minden tagjára kiterjeszthető tökéletes standard „egy mítosz”.