Megszólalt hat hajtómű, készül a legnagyobb repülőgép

Az azért tényleg ritka, hogy akár egy új típus esetében az egész globális szaksajtó izgalomba jön az első hajtómű-indításoktól. De ebben az esetben érthető: manapság a „szokásos” konstrukciók általában kéthajtóművesek, de most hat hajtómű első próbájáról van szó, és – a világ jelenleg legnagyobb merevszárnyú repülőgépének várható első felszállásáról.

Amikor portálunk májusban hírt adott a Stratolaunch kivontatásáról a hangárából, többen minősítették a neten photoshop-terméknek a róla készült képeket. Mások abban kételkedtek, hogy ez a gigantikus jószág – ahogy valaki elnevezte: Plasztik Pelikán – valaha elemelkedik a földtől. A valóság azonban sokszor izgalmasabb, a kéttörzsű, alapvetően 747-es szerkezeti elemekre épülő, a fő rendszereket és a pilótafülkét is onnan kölcsönző, de a törzsek és szárnyak végleges kialakítását tekintve teljesen önálló tervezésű konstrukció, ellentétben a rivális Virgin Galactic valóban 747-es indító rendszerével, ami „csak” egy négyhajtóműves óriásgép átalakításával keletkezik.

A Stratolaunch azonban valóban hihetetlen méretű, a szárnyak fesztávolsága 117 méter, a tervezett maximális felszállósúly 560 tonna, a hasznos teher – vagyis a rakéta a hasznos teherrel, amit a gép a középső szárnyrész alá függesztve emel el a földtől – 250 tonna lehet. Vagyis az óriás az eddigi légi indítású rendszerekkel szemben már igen komoly, vagyis többtonnás, közepes méretű műholdakat képes startoltatni olyan nagy magasságból, ahonnan a hordozórakéta sokkal kevesebb energiával képes orbitális pályára helyezni a műholdat.

Az indítási rendszer másik hatalmas előnye, hogy a jelenleg a világ egyik legizgalmasabb légikikötőjének számító Mojave Spaceport óriáscsarnokában készülő gép bármely olyan nagy reptérről felszállhat, amelynek 3600 méteres pályája van, és ez a rugalmasság a hagyományos indítású hordozórakéták esetében elképzelhetetlen.

A Paul Allen által megálmodott és a Rutan-féle Scaled Composites által elkészített gigászi madár hajtóművei mellett természetesen a gép néhány fontos rendszerét már lepróbálták, rendben működik például egy ilyen óriásnál különösen izgalmas kihívást jelentő üzemanyagrendszer, amely hat méretes tartályból táplálja a hajtóműveket.

Természetesen megtörtént a tankok külön-külön feltöltése és szivárgás-ellenőrzése is. Ugyancsak megkezdődött a repülésirányítási rendszer próbája, letesztelték valamennyi mozgó felület megfelelő kitérését a szárnyakon és a vezérsíkokon: utóbbiakon is ugye dupla mennyiségben kell vezérelni a kormányfelületeket. Az elektromos, a pneumatikus hálózat és a tűzjelző rendszer tesztelése is sikeresen zárult, megintcsak nem kell részletezni, mekkora munka ez egy ekkora gép esetében.

De még néhány fontos teszt hátra van, és gurulópróbák sem voltak még, tehát az első felszállás időpontjáról nincs információ, annyit lehet tudni, hogy az első próbaindítás – már a rakétáké, valahol a sztratoszférában – 2019-ben kellene, hogy megtörténjen.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!