Megszűnt buszgyárak nyomában: Csepel Autógyár

Istvánfi Péter   ·   2011.10.24. 16:30
00

A szigetszentmiklósi repülőgépgyár államosítása után 1949-ben alakult meg a korábbi gyárból a Csepel Autógyár Nemzeti Vállalat. A gyár elsősorban teherautókat és harckocsikat gyártott, amihez a fülkéket a szintén frissen alakult Ikarustól szerezték be. A hatvanas évek végén a KGST hazánkra osztotta a kelet-európai térség buszgyártásának egy szegletét. A hatalmas feladat lekötötte az Ikarus minden erejét, így a fülkegyártást befejezték, sőt a kocka fordult, és a Csepel lett a buszgyár beszállítója: alvázakat, fenékvázakat, motorokat gyártottak Szigetszentmiklóson. Korszerű motor híján a motorgyártás a hetvenes évek közepén megszűnt, innentől kezdve az Ikarus buszokba, de még a Csepel teherautókba is MAN licencű Rába motorok kerültek. A rendszerváltást követő nehéz anyagi helyzet miatt az Ikarus azt a kényszerintézkedést hozta, hogy a gyár saját maga kezdett el fenékvázakat gyártani, ez jelentős bevételkiesést eredményezett a Csepel Autógyár számára. Az Ikarusból kivált Ikarus Egyedi Autóbuszgyár ugyan továbbra is vásárolt a Csepel alvázakból, de a megrendelések a korábbiaktól jelentősen elmaradtak. A kieső kapacitást különböző vállalatokkal történő közös autóbuszgyártással szerették volna lekötni. Az első komolyabb együttműködés a kiskunfélegyházi Lenin TSZ-ből kivált Auto-Union Kft.-vel történt, a Csepel 858-as alvázra épült távolsági autóbuszokból néhány még a volánokhoz is eljutott. A cég csődje miatt a gyártási jogokat a Rákos Jármű Kft. vásárolta meg, és folytatta az Unionok összeszerelését, összesen tizenöt példány készült a különleges formavilágú autóbuszokból.

A legismertebb Csepel busz, a Csepel-Union<br/>A képre kattintva a Csepel autóbuszokról készült galériánkat tekinthetik meg.

Az együttműködés később sem szakadt meg, a rákosmenti cég előszeretettel vásárolta a Csepel alvázait különféle autóbuszaihoz. A Csepel 600-as alvázára készült el a Volánbusz Béke téri felújító üzemében az első Csepel Lyra midibusz. Az alvázra később elkészült a lengyel Jelcz cég által gyártott karosszéria, az 1995-ös poznani vásáron debütált Jelcz M070-esből végül nem lett sorozatgyártás. A Volánbusz Járműtechnikából később megalakult Hungarobusz viszont gyártott néhány Csepel Lyra midibuszt, igaz, azokat saját néven, Hungarobusz H44-es típusként hozta forgalomba. A cég a későbbiekben is a Csepel alvázakat részesítette előnyben a buszaihoz. A Kaposvárról ismerős Hungarobusz H63-as alatt például Csepel 844.50-es alváz van, ilyen került az egyetlen példányban elkészült lengyel Autosan A844MN alá is. A MAN motorral és ZF váltóval szerelt alacsonypadlós városi busz különlegességét a Rába futóművek jelentik. A harckocsijairól és teherautóiról ismert görögországi ELBO karosszériagyárral közösen kifejlesztettek egy városi szóló és midiautóbuszt. Utóbbi busz jó esélyekkel indult a kilencvenes évek közepén a BKV által kiírt midibusztenderen, de végül az Ikarus győzedelmeskedett a 405-ös típusával.

A Csepel alvázak világszerte híressé tették a szigetszentmiklós gyárat<br/>A képre kattintva a Csepel autóbuszokról készült galériánkat tekinthetik meg.

Az európai cégekkel történő kooperációk mellett a Csepel Autógyár néhány olyan egzotikus országba is eljutott, ahová még az Ikarusnak sem sikerült betörnie. A thaiföldi Cherd-chai cég, a Fülöp-szigeteki MAYA Industries mellett az ausztrál P&D, valamint a Custom Bodies cég is a Csepel alvázakat választotta saját tervezésű autóbuszaik alá. A külföldön elért sikerek azonban kevésnek bizonyultak a cég életben tartására, így a Csepel Autógyár 1996-ban csődbe ment.

Kapcsolódó hírek