Mobilinform kijelzők városi járműveken

Istvánfi Péter   ·   2012.03.09. 17:00
00x

A Finommechanikai Orvosi Készülékgyár – Gyengeáramú Műszergyár részlegét 1951-ben alapították. A cég profilja kezdetben a műszaki szakközépiskolákból sokaknak ismerős mérőműszerek fejlesztése és gyártása volt. A hatvanas évektől kezdődően a cég palettáján megjelentek a különféle kijelzőcsaládok, amik a mérőműszereket nagy volumenben vásárló keleti piacok összeomlása után a cég egyik fő termékévé léptek elő.

A Visinform fantázianevű passzív elemes, színkontrasztos, elektromechanikus kijelzőcsaláddal az élet szinte minden területén találkozhatunk, a hivataloktól és lottózóktól kezdve a benzinkutakon át az utcai órákig. A vasúti és autóbusz-állomások számára kifejlesztették a Visinform Station nevű komplex rendszert, ahol a vizuális informálás hangos tájékoztatással egészül ki. A modulárisan bővíthető rendszer központi számítógépe automatikusan végzi a tájékoztatást, csak rendkívüli esetben igényel beavatkozást.

A közlekedési járművekre fejlesztette ki a gyártó a Mobilinform rendszert. Buszok, trolik esetén a front- és oldaltáblákra a járatszámot és a végállomást, a hátulra került számtáblára csak a járatszámot lehet kiírni. A beltéri tábla ciklikusan ismétlődve a következő megállót, a járatszámot és aktuális időt, valamint az átszállási kapcsolatokat jelzi ki. A rendszer kiegészíthető olyan opcionális egységekkel, mint a jegykezelő vagy a beszédtároló. A kilencvenes években az Ikarusszal szoros kapcsolatot alakított ki a FOK-Gyem, így a gyárból kigördülő, kijelzővel rendelkező kocsikba mind a cég rendszere került. A BKV saját felújított járműveibe is (Ikarus 280 ezüstnyíl, Ganz KCSV7, Tatra T5C5K) is FOK-Gyem-kijelzőt szerelt házilag.

A FOK-Gyem kijelzők tömeges elterjedése BKV 435-öseivel kezdődött<br/>A képre kattintva galéria nyílik!<br/>(a külön nem jelölt képek a szerző gyűjteményéből származnak)

Kétségtelen előnye a rendszernek, hogy fokozottan energiatakarékos, áramot ugyanis csak az információ váltásakor vesz fel. Azonban a gyártó ajánlásával ellentétben csak korlátozottan alkalmasak járműveken történő alkalmazásra, a rossz minőségű utak keltette vibráció ugyanis nem tesz jót a mechanikus részeknek. Jó példa erre a BKV-buszokon lévő FOK-Gyem-kijelzők állapota, szinte minden járművön van beragadt pixelű kijelző. Hátránya még a konstrukciónak, hogy gyenge fénynél az olvashatóság kedvéért külső forrással (jellemzően neonnal) kell megvilágítani a kijelzőt.

Ennek kiküszöbölésére az újabb konstrukciókban a billenősapkákat már LED-ekkel kombinálták, ezeknek tömeges elterjedésére azonban már nem lehet számítani, a cég ugyanis 2004-ben csődbe ment. Utolsóként a BKV még felvásárolta a cég félkész kijelzőit és alkatrészeit, hogy a saját kijelzőit életben tudja tartani. A FOK-Gyem utáni űrt a szintén magyar Vultron cég töltötte be, akik a saját vezérlőszoftverük mellé egy bevált kijelzőmárkát, a cseh Buse cég termékeit választották. A FOK-Gyem-kijelzőkhöz hasonló elektromechanikus kijelző lapkái itt is LED-del kombináltak, így rossz fényviszonyok esetén is jól olvashatóak.

Kapcsolódó hírek