Repülés'17: bizonytalanságok – 2. rész: a katonák éve
A politikai bizonytalanság leginkább a katonairepülőgép-gyártást érinti, Trump talán itt okozza a legtöbb fejtörést: egyfelől erősíteni akarja Amerikát, másfelől ennek az erősítésnek az egyik legfőbb eszközét, az ötödik generációs F-35-öst támadja. Sőt, láthatóan szeretné kijátszani a két nagy hadiipari partnert egymás ellen, azzal, hogy a Boeing álljon elő az F-35-ös olcsóbb alternatívájával: nagyon nehéz megítélni, valóban nem érti a legerősebb katonai hatalom megválasztott elnöke a különbséget a negyedik és ötödik generációs harci gépek között, vagy ez is csak egy blöff a maga módján, hogy némi zsarolással megpróbálja csökkenteni a Lightning-II. kiadásait. Abban viszont mindegyik elemző egyetért, hogy ezt a programot már nem lehet valamiféleképp visszacsinálni. Előre kell menekülni, javítani a hibákat, pörgetni a gyártást, hogy a nagyobb példányszám csökkentse a példányonkénti árat, bár magának a programnak a költségeit ez nem tudja igazán csökkenteni.
Izgalmas kérdés, vajon mennyire hatnak az amerikai döntésekre a lehetséges ellenfelek lépései: elméletileg az orosz és a kínai fejlesztések az amerikai programok jelentőségét erősítik, miközben azért a Pentagon és a Lockheed azért abban is érdekelt, hogy meggyőzze a közvéleményt az Egyesült Államok új generációs gyártmányainak fölényéről a lehetséges ellenfelekkel szemben. Szóval nehéz kiszámítani, mi a jobb politika, a potenciális veszély felnagyítása, vagy a saját gépek harci értékének magabiztos statuálása, Trump maga továbbra sem ad elég támpontot az eligazodáshoz… Tény, hogy egyfelől sorra érkeznek a jelzések arról, hogy az F-35-ös nagyon is sokat tud, például nem igaz, hogy gyenge lenne a manőverező képessége, megint szárnyra kelnek a hírek az újabb nehézségekről, a friss információk szerint például a hordozófedélzeti változatnak újra kell tervezni az orrfutóját. Nehéz nem gondolni arra, hogy ez ismét adu lesz Trump kezében.
A friss orosz közlések a légierő részéről idénre ígérik a Szuhoj ötödik generációs típusának a szolgálatba állítását, ami persze a maga értékén kezelendő állítás, ugyanis ahhoz képest, hogy a generációs ugrás mekkora pluszt jelent és mekkora minőségi változást, a T-50-es még messze nem látszik hadra foghatónak.
Az öt példány, amelynek leszállítását az orosz légierő parancsnoka ígért, inkább tekinthető csapatpróbára, tesztelésre átadott gépeknek, mint olyanoknak, amelyeket már be is vethetnének egy adott konfliktusban. Egyelőre a tizedik prototípus körül tartanak, inkább tűnik az a korábbi információ reálisnak, amit a honvédelmi miniszterhelyettes korábban közölt, és amely szerint a sorozatgyártás csak 2018-ban kezdődik.
Érdekes mód mintha a kínaiak gyorsabban fejlesztenék a maguk ötödik generációs flottáját, ráadásul esetükben ugye nem egy, hanem két típusról van szó, az F-22 és az F-35 megfelelőiről. Bár a J-20-as tavalyi megjelenése egy kínai nemzetközi szalonon még nem volt annyira meggyőző, két gép repült mintegy másfél perces áthúzásos programot, ezzel együtt ezzel együtt már a sorozatgyártás beindításáról is hallani.
Viszont nem hallani arról, hogy sikerült volna a kínaiaknak mostanra kifejleszteni az ötödik generációs hajtóművet a gépeikhez a jelenleg használt és az orosz negyedik generációs harcigépek hajtóműveiként ismert szerkezetek helyett, az F-35-ös monopóliuma megtörőjeként aposztrofált J-31-es például orosz közlések szerint változatlanul annak az RD-93-asnak egy módosított változatát használja, mint amivel a MiG-29-eseket szerelték.
A harci gépek körüli nagy zaj olykor elfedi a katonai repülés stratégiailag, taktikailag legalább annyira fontos más ágazatait. Az amerikaiaknál például a nagy izgalomban mintha mindenki megfeledkezne a tankerprogram idei várható fejleményeiről: a Boeing idén kell, hogy megkezdje a KC-46-os első hét, illetve tizenkét gépes, első sorozatgyártású csomagjának leszállítását a légierőnek.
Az idei év fontos lehet az európai szállítógép programjában is, a napokban mindenesetre jelentős fejleményről számolt be a repülősajtó, a német légierő decemberben végre átvehette az első olyan A400-as szállítógépét, amely már rendelkezik az eddig hiányzó képességek egy részével, így például nem előkészített füves repterekről is üzemeltethető, nagy forróság közepette és kis magasságban is repülhet.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!