HNA csődeljárás, de a Hainan repül tovább

Az első európai desztináció valaha Budapest volt, a Malév és Ferihegy pedig befektetési célpont... A társaságot a belső forgalom menti meg.

Néhány nappal ezelőtt jelezte a tartományi legfelsőbb bíróság, hogy mivel a HNA Group nem tudta fizetni az adósságait, a hitelezők csődeljárást kezdeményeztek ellene. A csoporthoz egyéb leányvállalatai mellett összesen nem kevesebb, mint 500(!) leányvállalat, közte 13, más hír szerint 14 légitáraság tartozik 900 repülőgéppel. A csoport zászlóshajója, a Magyarországon is ismert Hainan Airlines most közleményben jelezte, az anyacéggel kapcsolatos eljárás ellenére továbbra is normális üzemben dolgozik tovább.

A csoport eredetileg a légitársaságból nőtt ki, 1993-tól 737-esekkel kapcsolta össze a kínai nagyvárosokkal a csodálatosan kellemes, szubtrópusi Hainan szigetét, amely egyben egyike volt a különleges gazdasági övezeteknek és fontos kereskedelmi központtá vált kikötője révén. Azóta a társaság ötcsillagos minősítéssel működő, nagy céggé vált, az erős belföldi mellett hatvan–hetven külföldi nagyvárosra kiterjedő nemzetközi hálózattal. A jelenlegi adatok szerint 220 körüli a géppark, a keskenytörzsűek továbbra is 737-esek, a tizenegy MAX még a földön vesztegel, a húsz C919 pedig még csak rendelésként létezik, ezen kívül A330-asok, 350-esek és 787-esek alkotják a szélestörzsű flottát, amelynek egy része természetesen a járvány okozta visszaesés miatt nem repül.

A Hainan érdekes szerepet játszott a magyar légiközlekedésben is. Amikor beindult a Malév 767-esekkel repült pekingi járata, a Hainan fontosnak tartotta a megfelelő átszállási lehetőséget a sziget felé. A cég első európai célpontja épp Budapest volt Pekingből, de 2012-ben, nem sokkal a Malév csődje után, más budapesti interkontinentális vonalakhoz hasonlóan a Hainan is leállt ezzel a járattal. Tavaly januárban újra indult a Hainan a magyar főváros felé, de Csungkingból, és a járvány következtében hamar le is állt, tavaly ősszel viszont a Hainan gépeivel indult be a Csengcsou–Budapest cargo-járat.

A magyar szálhoz hozzá tartozik, hogy amikor a honi nemzeti légitársaság már igen komoly pénzügyi-üzemeltetési nehézségek közepette kínlódott, a Hainan főszereplője volt a latolgatásoknak, sőt, a HNA nem csak a Malév, hanem Ferihegy lehetséges vevőjeként is szerepelt a hírekben, és már szándéknyilatkozat is született a Malév-részesedés megvásárlásáról, de végülis a Hainan elállt az üzlettől, egyes értesülések úgy szóltak, azért, mert csak a repülőtér kezelői jogának megszerzésével együtt érdekelte volna a kínai felet a légitársaság megmentése.

A HNA-csoport csődjének hátterében egyébként a sok éven át töretlen bővítés, a hatalmas befektetések sorozat áll, amelynek része lett volna a magyarországi bevásárlás. Az étvágy hatalmas volt, a médiacégektől az olyan cégekben vett részesedésig, mint a Hilton és a Deutsche Bank, az akvizíciók mostanra a cég vagyonát 170 milliárd dollárra növelték, amivel szemben áll viszont az ugyancsak hatalmas, 75 milliárdos hitelállomány, amely a befektetésekhez kellett, meg ahhoz, hogy a részvényeseknek 15 milliárdot kifizessenek.

Most tehát a külső befektetések kell, hogy megmentsék a csoportot, de a HNA közleménye szerint minden remény megvan arra, hogy lesznek, akik ezt finanszírozzák, az újjászervezésre egy éve van a csoportnak és a légitársaságnak. A pénzügyi nehézségek hatására egyébként a magáncég vezetését még tavaly gyakorlatilag átvette a tartományi kormányzat.

A Hainan életben maradása azonban nyilván azért nem irreális várakozás, mert a kínai belső légiközlekedés sokkal hamarabb és sokkal erőteljesebben állt talpra, mint bárhol a világon. A jelentések szerint a 2020-as teljes utasforgalom 420 millió volt, a 2019-es csaknem 62 százaléka – nagyon jó arány, különösen az európai országokéhoz viszonyítva.