A kormány nem tett le a nemzeti légitársaságról

A kormány továbbra is vizsgálja egy nemzeti légitársaság elindításának lehetőségét, azonban szinte biztos, hogy nem a közeljövőben száll fel az új cég első járata − derül ki a Napi Gazdaság kérdésére adott minisztériumi válaszokból. A Malév leállásához vezető okok ismeretében kétségtelen, hogy egy új légitársaságot kizárólag egy piacképes, a regionális és nemzeti igényeket is kielégítő, pénzügyi szempontból fenntartható üzleti modell mentén érdemes létrehozni. Az Európai Unió kívánalmai szerint nem lehet jogfolytonosság a Malév Zrt. és az új társaság között. Az állam az új vállalatban nem törekedhet meghatározó tulajdonosi szerepre, és az európai uniós szabályok szerint nem adhat semmilyen közvetlen vagy közvetett, versenyt torzító támogatást sem. Ebből adódóan elengedhetetlen egy szakmai befektető bevonása egy új légitársaság létrehozásába és működtetésébe, az üzleti modell részleteit, illetve az ezekhez igazodó üzemeltetési költségeket pedig csak a leendő partnerrel közösen lehet majd meghatározni.

A nemzetközi tapasztalatok szerint a magas induló tőkeigény miatt egy újonnan piacra lépő társaságtól csak két-három évi veszteséges működés után remélhető legalább nullszaldós eredmény. Nehezíti a helyzetet, hogy a korábbi kormány 70 évre magánkézbe adta a ferihegyi repülőteret − ezt a nemzeti vagyonról szóló, tavaly hatályba lépett törvény alapján ma már nem lehetne megtenni. A megfelelő partner megtalálása a gazdaság és a légi közlekedési ágazat jelenlegi helyzetében különösen időigényes és rendkívül összetett (számos jogi, közgazdasági és műszaki kérdés megválaszolására kiterjedő) feladat. Európában korábban számos nemzeti légitársaság jutott csődbe és jelenleg is több vállalat van nehéz helyzetben, elég csak a lengyel vagy az ukrán példára gondolni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a lap kérdésére adott válasza szerint a légitársaság felszámolásához az előző kormányok felelőtlen gazdálkodása és az Európai Unió döntése vezetett, utóbbi ugyanis nem tette lehetővé a hazai költségvetésből származó támogatást. A tárca ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a kormány megvizsgálja egy nemzeti légitársaság felállításának lehetőségét.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint egy nemzeti légitársaság erősíthetné Magyarország, Budapest és a ferihegyi repülőtér regionális központi szerepét, fenntartható működés mellett pedig költségvetési hatásai is egyértelműen pozitívak lennének. A légitársaság ezres nagyságrendben hozhatna létre új munkahelyet − közvetlenül és beszállítóin keresztül −, megbízásokkal láthatná el az ágazat vállalkozásait, ráadásul a konferenciaturizmus élénkülésére, a kiemelt komfortfokozatú szállodák forgalmának növekedésére is számítani lehetne egy ilyen lépéssel a tárca szerint.

A Napi Gazdaság összefoglalójában végül az olvasható, hogy a Malév 2012-es leállása után a Magyarországon működő hagyományos légitársaságok növelték kapacitásukat, a diszkontcégek pedig rárepültek a Malév egykori vonalaira. Mára szinte alig maradt űr, a budapesti repülőtér utasszáma is megközelítette a Malév-időkben elértet.