A vasútvállalatok hangja: az ötvenhatos 2023

A 15., a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, a források időbeni rendelkezésre állása és saját energiatermelés megindíthatóságának bűvös négyszöge jegyében tartott MÁV Szabadjelzés konferencián a pályahálózat-működtetés és az energiapiaci helyzet taglalata mellett egyes vasútvállalatok vezetői is hallathatták a hangjukat.

A MÁV–Volán-csoportnál megindult átalakítási folyamat egyik fő sodorvonala a vasútvállalat a versenyképességet javító lehetőségek felkutatásának szándéka, és az energiaellátási és -felhasználási változások szükségszerűségének felismerése mellett a pályahálózat-működtető igényalapú szolgáltatás nyújtásának alapvetése.

Utóbbiról Németh Réka, a MÁV forgalmi és üzemviteli főigazgatója beszélt a konferencia harmadik kerekasztal-beszélgetésének témaindító előadásában. Ebből kiderült, hogy a MÁV hálózatán jelenleg 56 vasútvállalat végez fuvarozói tevékenységet, míg 2004-ben csupán hárman voltak a piacon. Ugyanakkor elsődleges cél az ügyfelek igényeinek olyan formában eleget tenni, hogy a közúti fuvarozásról minél többen áttérjenek a vasútra. A vasút nélkül ugyanis nincs jövő, és ez a legfontosabb üzenete az Európai Uniónak is. A vasútvállalatok részéről jogos elvárás, hogy a vágányzárak esetében előre tudjanak tervezni. Ezen a téren van mit javítani, ugyanakkor az 1-es vonal „rapid” felújításakor nyilvánvalóvá vált, hogy mennyire sokat segíthet a konstruktív együttműködés és a jó kommunikáció. Az 1-es vonali felújítás miatt augusztus közepe óta mindenki azon dolgozik, hogy zavartatás a legkisebb legyen – tette hozzá a főigazgató.

Természetesen az előadást követő kerekasztalbeszélgetésen is fontos téma volt a Biatorbágy és Szárliget közötti felújítás. A kerekasztal-beszélgetést Urvald Krisztián, a MÁV pályavasúti elszámolási vezetője moderálta. Kérdésre válaszolva Katona László, az MMV Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy sokkal megnyugtatóbbak a viszonyok, mint amire számítottak. Kisebb a zavartatás, az árufuvarozó társaságok minden további nélkül hozzáférhetnek a kerülő útvonalakhoz a háromhetes vágányzár idején is. A MÁV jelentősen kivette a részét a probléma megoldásából – tette hozzá. Ebből is látszik, hogy ha megfelelő a kommunikáció, egységes az akarat, az érdekelt felek összefognak, akkor ennek pozitív a hozadéka. A „MÁV kézbe vette a gyeplőt”, és nem azt közölte, hogy ez vasútvállalati probléma, együtt dolgoznak azon, hogy a lehető legjobbat hozzák ki ebből a helyzetből. Az MMV vezérigazgatója közölte azt is: az idei év teljesítménye sajnos elmarad a tavalyitól, és miközben fejlődnek az ukrán átrakókapacitások, egyre jellemzőbb, hogy megjelennek délen és északon is újabb szállítási folyosók, amelyek már olcsóbbak is, így a vasúti fuvarok egyszerűen elkerülnek minket.

Nyíri András, az RCH Zrt. üzemeltetési igazgatója arra a kérdésre válaszolva, hogy milyenek a tapasztalatok más pályahálózat-működtetőkkel, elmondta: 13 országban dolgoznak, de tapasztalataik szerint a többi pályaműködtető sem működik jobban. Még a németek sem, ahol vágányzári káosz uralkodik, annak ellenére, hogy hat évre előre terveznek. Bulgáriában viszont a pályahálózat-működtetőn keresztül vásárol zöld áramot egy vasútvállalat, ebbe az irányba nem ártana elfordulni. Kritikaként megjegyezte, hogy hetente módosul a hálózati üzletszabályzat, ez más országban nincs így. Jó, hogy a központi forgalomirányításba (köfi) bevont vonalak hossza növekszik, de ennek az az egyik hozadéka, hogy bizonyos állomásokon kocsifogó lakattal kell lezárni a mozdonyt, ezt javasolja felülvizsgálatra.

Tóth Csaba, a GYSEV Cargo Zrt. üzemviteli vezetője elmondta, hogy az intermodális szegmensben látható növekvő igény, de jelenleg itt sem túl rózsásak a kilátások a nemzetközi szinten tapasztalható általános vágányzárak miatt. Ugyanakkor ez a szegmens meglehetősen árérzékeny és nagy a verseny. Jó lenne, ha bizonyos rakodóvágányokon elérhető lenne a 22,5 tonnás tengelyterhelés.

Hódosi Lajos, a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület ügyvezető igazgatója többek között arról szólt, hogy a vasúti árufuvarozás igényeit sokkal jobban figyelembe kellene venni az infrastruktúra fejlesztésekor. Az akkumulátorgyárak építésekor például ugyanis óriási nyersanyagbeszállítási és késztermék-kiszállítási igény keletkezik. A politikát szerencsére érdekli az intermodális szolgáltatás, így a vasút igénybe vétele hangsúlyos lehet.

Schöberl Péter, a Hupra vasúti érdekképviselet alapítója, elnökségi tag elmondta: az ügyfélbarát kommunikációt szükséges előtérbe hozni a pályavasúti kommunikációban, az oktatásban több állami szerepvállalást tartanának szükségesnek. A vágányzárak esetében jó színvonalúnak tartja a tájékoztatást.

Nyitóképünkön: Nyíri András, az RCH Zrt. üzemeltetési igazgatója, Schöberl Péter, a Hupra vasúti érdekképviselet alapítója, elnökségi tag és Tóth Csaba, a GYSEV Cargo Zrt. üzemviteli vezetője (fotó: MÁV / Mátrai Dávid)