Azeri légijárat, EU-Kína vasút, okos közlekedési rendszer
A nyártól hetente kétszer közlekedhet repülőgép a magyar és az azeri főváros között, Magyarország megfigyelői státuszt szeretne az EU-Kaukázus-Ázsia vasúti folyosó építésében. Minderről Völner Pál államtitkár nyilatkozott a Világgazdaságnak bakui tárgyalásai után és azt követően, hogy megtekintette a városi intelligens közlekedésirányítási központot.
„Két konkrét területen történt előrelépés a magyar-azeri közlekedési kapcsolatokban” – mondta bakui tárgyalásait követően a lapnak Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár. Az egyik a Budapest-Baku légijárat beindítása, a másik az Azerbajdzsánt is átszelő, EU-Kaukázus-Kína vasútvonal projektben való magyar részvétel.
Az azeri légügyi főigazgatóval történt megbeszélések alapján a nyártól (júniustól, vagy júliustól) hetente kétszer fordulhat meg a repülőgép a két ország fővárosa között. Mivel még folyamatban vannak az EU-azeri légügyi tárgyalások, Magyarország sem köthet Azerbajdzsánnal kétoldalú egyezséget, de kijelöléses alapon az érintettek megbízhatnak egy légitársaságot a feladattal ebben az átmeneti időszakban is. Az előkészületek következő lépcsőjeként a magyar és az azeri légügyi hatóság egyezteti a járatengedéllyel kapcsolatos részleteket.
Az EU-Kaukázus-Ázsia (Kína) vasúti összeköttetés létrehozásában Magyarország indulásként megfigyelői státuszban szeretne részt venni. E célból diploimáciai úton már fel is vette a kapcsolatot az érintettekkel Völner Pál tájékoztatása szerint. Megfigyelői státuszra egyébként a nemzetközi gyakorlat szerint mód van vállalati, illetve állami szinten is. Jelen esetben Magyarország a MÁV-nál magasabb szintű képviseletre törekszik. Magyarországnak azért célszerű figyelemmel kísérnie, hogy milyen áruforgalom keletkezhet a kiépítendő útvonalon, mert az egybeesik a Magyarországra Hegyeshalomnál belépő, majd Románián át Bulgáriába tartó 22. közlekedési folyosóval. Törökország egyébként hamarosan átadja a szállítási útvonalon lévő, Boszporusz alatti alagutat.
A magyar küldöttség megtekintette a bakui okos közlekedési rendszer központját, amelynek része egyebek között a járműmegállókban és a buszokon lévő utastájékoztatási rendszer, és a kártyás fizetési mód. A delegáció közvetlen tapasztalatokat szerezhetett arról, hogy hogyan lehet intelligens közlekedésszervezési megoldásokkal csökkenteni a dugók számát, és hogyan javítható a járatok kihasználása. Mindez talán Magyarországon sem túl távoli: egy EIB támogatásos projekt keretében a BKK vizsgálja az okos közlekedési rendszer budapesti bevezetésének lehetőségét.
