Balkáni kirajzás: a Wizz elindult az öt város felé

Tuti balkáni buli: kicsit talán vulgárisan, de gyaníthatóan eléggé pontosan fogalmazott tavaly portálunk, amikor világossá vált, a kormányzat által kiírt, öt városra szóló légiközlekedési tender feltételeit egyedül a Wizz Air tudja teljesíteni, noha a társaságnak csak olyan befogadóképességű, minimum 180 személyes gépei vannak, amelyek ezekre a „vékony” vonalakra nem igazán illenek. Azzal, hogy az állam garantálja a megtérülést, a társaság kompenzációt kap az üres ülések után is: innentől kezdve volt hihető, hogy a légitársaságnak megéri a „balkáni betörés”.

Ezt egyébként tükrözték a tegnapi nyitáson elhangzottak is. Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár azt mondta: Magyarország a déli nyitás jegyében újra kívánja építeni pozícióit a nyugat-balkáni országokban is – vagyis állami akarat érvényesüléseképpen történik a hálózat bővítése, állami segítséggel, hiszen többnyire olyan úti célokról van szó, amelyeket külön államközi szerződés keretében kellett megnyitni a Wizz előtt Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Macedóniában és Montenegróban.

Hasonló távlatokat érzékeltetett a Wizz-vezér Váradi József is, amikor egyfelől ismét de facto nemzeti légitársaságként határozta meg a cégét, másfelől amikor az öt, stratégiailag fontos útvonalról beszélt, vagyis olyan járatokról, amelyeket most kell beindítani ahhoz, hogy a későbbiekben a társaság ezt a piacot alaposan kiaknázhassa. Ami egyébként nem annyira egyszerű feladat.

Tavaly késő ősszel egy független balkáni hírügynökség oldalán még arról jelent meg részletes összefoglaló, hogy miért nem indíthat járatot Szarajevóba, illetve Szarajevóból. Akkor azt jelentették ugyanis, hogy a társaság és a repülőtér közti tárgyalások megszakadtak, igaz, Váradi akkori nyilatkozata szerint továbbra sem mondott le az együttműködésről, sőt, a reptéri beruházásról, ugyanakkor leszögezte, Szarajevó „egyszerűen túl drága”.

Mint ebből a cikkből is kiderül, a feltehetően magas leszállási illetékek és kiszolgálási tarifák mellett Szarajevó egy másik különlegességgel is szolgál az ide utazóknak: duplán megadóztatja őket. A standard 18 eurós utasonkénti díj mellé egy külön „szövetségi adó” is járul, további tíz euró utasonként. Ez természetesen megnehezíti egy low-cost társaság életét: vagy áthárítja az utasokra a díjakat – és innentől kezdve már nem is tud annyira low cost lenni ezen a vonalon – vagy átvállalja, de akkor nagyon sokat veszít. Persze, ha a társaság a magyar államtól netán ezután a kettős tarifa után is megkapja a kiegészítést, akkor lehet, hogy nem annyira fájdalmas a történet. Hogy végső soron mi történik ezügyben, az a sajtótájékoztatóról szól beszámolókból egyelőre nem derült ki.

A másik lehetséges megoldás viszont az lehetett talán, amire az ExYu, az egykori Jugoszlávia utódállamai légiközlekedésével foglalkozó portál írt meg a nyitás kapcsán: eszerint a szarajevói repülőtér a légitársaságtól arra kaphatott ígéretet, hogy a Wizz alaposan felfejleszti a reptér forgalmát, új útvonalakat indít szarajevói kiindulással, netán a társaság bázist nyit itt is, mint ahogy ezt megtette Tuzlában már korábban, ahol nem kellett megküzdenie a kétszer kivetett utasilleték problémájával.

A Wizz terjeszkedési politikája ugyan Váradi eddigi határozott megnyilvánulásai szerint is szigorúan az eredeti diszkont üzleti modell jegyében zajlott, de azért láttuk már ennek „fellazulásait” is, például a néhány napja megnyílt járat a messzi Asztanába sem számít igazán tipikus LC-járatnak, és a frankfurti főreptéri bázisnyitás is immár kilépést jelent a „klasszikus” gyakorlatból.

Mint emlékezetes, a Malévnak a nyugat-balkáni hálózat sok éven át eléggé jól prosperált, mint a Budapestről induló nyugat- és észak-európai járatok vagy akár az aztán lecsengett interkontinentális vonalak ráhordójaként. Ma már vannak ultra low-costok is, amelyek most mégis felvállalják ezt a szerepet: noha túl sok hosszú távú kapcsolata még mindig nincs Budapestnek, talán a Wizz a jövőbeli lehetőségekkel számol.

Vagy akár fordítva: kicsit nehéz elképzelni, de ki tudja, a Wizz talán fordított irányba is ráhordhat. Ugyancsak az ExXu hozta azt az érdekes hírt, hogy a Turkish Airlines Szkopje Nagy Sándor repülőteréről tervez észak-atlanti járatokat repültetni Kanadába és az Egyesült Államokba, mégpedig hasonló konstrukcióban, ahogy az Emirates erősít rá ki nem használt vonalakon európai városok és az Egyesült Államok között, az úgynevezett ötödik szabadságjog jegyében. Vagyis ha a járat Isztambulból indul, és leszáll Szkopjéban, akkor repülhet tovább macedóniai utasokkal egészen New Yorkig, ahogy ezt az Emirates teszi a Dubai–Milánó–New York- és az Athén–Newark-vonalon.

Ha a Turkish beindítja a maga hasonló járatait Észak-Amerika felé, és amint a törökök keleti irányba is igyekeznek olcsó jegyárakkal vonzani utasokat, úgy az atlanti forgalomban is aláígérnek majd a vetélytársaknak, akkor egyszeriben megnőhet a Szkopje és az Egyesült Államok közötti repülés iránt az érdeklődés – akár Budapesten, Budapest felől is...

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!