BCmot-időgéppel Gádoros felé

A Vasutazz Velünk csapata az Inzsellér Expresszen felül Sebes Zsilzony névvel is indított egy különvonatot Budapestről Szentesre, mely visszafelé Orosházán át egy több mint százéves pályaszakaszon haladt.

A vasútbarát oldal október 7-ére és 8-ára Inzsellér Expressz néven hirdetett meg kétnapos élményvonati programot Budapestről Kiskörén, Kenderesen és Szolnokon át Csongrádra, valamint vissza Budapestre, a Tisza szabályozásához fontos felméréseket végző és terveket készítő Lányi Sámuel emlékére és a vízépítő mérnökök tiszteletére. A menet a szolnoki éjszakázást, majd a csongrádi látogatást követően Szentest érintve indult vissza.

Az élményvonaton felül ráadásul egy rendhagyó nosztalgiavonatot is indítottak október 8-án: a meglehetősen furcsán hangzó „Sebes Zsilzony” elnevezésű járat a MÁV Rail Tours Kft. BCmot 390-es Ganz-motorkocsijával Kőbánya-Kispestről rajtolva Szolnokot és Szentest érintve Orosházáig ment, ahonnan Mezőtúron keresztül tért vissza Budapestre – az 1928-as évjáratú jármű néhány éve a Szentendrei Skanzenvasúton dolgozik, így most visszatérhetett egykori hazájába. A különvonat utasai Szentesen az állomás apró vasúttörténeti parkját is megtekinthették.

Az út Szentes és Orosháza közötti szakaszán valódi időutazásban vehettek részt az utasok: a 147-es vonal Fábiánsebestyén megállóhely és Gádoros állomás közötti cirka tíz kilométerén még az eredeti, 117 éves(!) felépítmény található, így nagyjából száz évet lehetett visszaugrani a vasút hőskorába.

Az 1906. január 4-én átadott Szentes–Orosháza vonal egyik igazi mellékvonali elágazóállomásának számított évtizedekig Fábiánsebestyén (1932 márciusáig Fábián): HÉV ötödosztályú felvételi épülettel, négy vágánnyal, rakodóvágánnyal, sőt mellékvonali gőzmozdonyok kiszolgálására alkalmas, kis fűtőházzal is rendelkezett. Ráadásul 1906. decemberétől onnan ágazott ki a mindössze nyolc és fél kilométeres, Árpádhalomig vezető 148-as vonal annak 1972. szeptemberi megszüntetésééig – a rövidke vonal is az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció egyik áldozata.

Az egykori állomás a múlt század ötvenes, hatvanas éveiben igazi BC-, majd AB-motorkocsi-paradicsomnak számított, szép állomási kiegészítő létesítményekkel. A kétezres évek elején még jelentős volt a cukorrépa-rakodás az állomáson, a szolnoki cukorgyár bezárásával viszont a rakodások egyre inkább elmaradtak, a mellékvágányok felszedése és a mellékvonali teherforgalom leépítése miatt pedig már teherautókkal szállították Szentesre a cukorrépát az egykori állomási rakodóterületről.

A 147-es vonal keleti, Szentes–Orosháza oldala az elmúlt évtizedek során folyamatos hullámvölgyeket, és jóval kevesebb hullámhegyet élt meg. A vonalszakasz állapota a huszadik század végére jelentősen leromlott. 1997 júniusában Gádoros és Orosháza között 9,5 kilométer hosszon tíz kilométer per órás lassújelet tűztek ki, és napirendre került a forgalom megszüntetése is. A leállítás elleni tiltakozásoknak köszönhetően a következő években a pálya részlegesen megújult: 2005-re a szakasz fele, húsz kilométernyi vágány épült át hatvanas tempóval használhatóvá. Ezen felül emelt utasperont hoztak létre Fábiánsebestyén és Gádoros állomásokon, valamint a táblás megállóhelyeken is. A 2007. márciusi mellékvonal-bezárások során ismét felmerült a vonal személyforgalmának leállítása, végül azonban lekerült az első körös listáról. A 2007. decemberi menetrend a teljes 147-es vonal leállítását tartalmazta volna, az akkori minisztériumtól (GKM) viszont ismét kegyelmet kapott.

Az újabb lejtő 2009-ben érkezett. 2008 és 2009 során a MÁV pályavasúthálózat-racionalizálási programot hajtott végre, ennek részeként Szentes és Orosháza között is bevezették a mellékvonali forgalomirányítást (Mefi). Ezzel egyidejűleg, júliusban Fábiánsebestyén három vágányát, valamint a biztosítóberendezést és az alakjelzőket is elbontották, mindössze a második átmenővágány maradt meg, ezzel megállóhellyé degradálódott. Az állomás felszámolásával Szentes és Gádoros között egy hosszú, körülbelül huszonhat kilométeres állomásköz jött létre, amit ráadásul egy huszonöt kilométer per órás állandó lassújellel is megkoronáztak, így a vonalszakasz kapacitása jelentősen csökkent.

A következő nagy pofont a 2012. tavaszi menetrend-módosítással kapta: az addigi hatról mindössze két vonatpárra csökkent a forgalom Szentes és Orosháza között. Ennek köszönhetően az utasok nagy része – nem meglepő módon – elpártolt a vonalról, akiket a minisztérium (NFM) 2013 júniusától tizenöt, majd 2014 februárjától huszonöt százalékos kedvezményű, regionális díjszabással igyekezett visszacsalogatni. A pálya viszont némi megújuláson esett át: folyamatos vonali síncserékkel a Szentes–Fábiánsebestyén szakaszból 2015 tavaszára kikerültek az utolsó eredeti sínek. A Covid–19-világjárvány 2020-as elterjedése okán az év júniusával bevezetett és szeptemberben leállított „járványügyi menetrenddel” Szentes és Orosháza között mindössze napi egy vonatpárra csökkentették a menetrendi kínálatot. A 2021. decemberi menetrendváltással bővült a járatok száma, 2022-ben pedig hétvégenként további egy új vonatpárat kapott az orosházi oldal, így a hét minden napján három pár vonat közlekedik. 2023. április elején Kónyaszék megállóhelyet az eredeti helyétől 1,2 kilométerre Csongrád felé, a 191-es szelvényhez helyezték át. Az engedélyezett pályasebesség jelenleg ötven kilométer per óra.

(Nyitóképünkön Szentes állomásán pózol a lassan százéves BCmot 390-es motorkocsi. Fotó: Szecsey István)