antonov

Nekünk is megfelelne új szállítógépként? Nyugati technológia, ukrán sárkány, szaúdi partnerség, orosz részegységek nélkül. Következik az első felszállás.

Erős az Embraer, a Bombardier nagyobb kategória felé mozdult. Döcög az MRJ berepülése, az ARJ üzemelése, az An-148 gyártása, a Fokker újjászületése.

Amerikai hajtómű, átalakított szárny, nagyobb teljestmény, olcsóbb üzem. Az átépítés is olcsóbb, mint egy hasonló nagyságú új gép.

Az egyetlen példányban repülő An-225-es egyik hajtóműve húzott lángot Lipcsében. A gép azonban már chilei úticélja felé tart, nem hazafelé, javításra.

A második An-225 befejezése a sorozatgyártásig. Kié lesz a know-how? A mai Mrija ukrán marad. Kína minden fronton erősíti szállítási képességét.

Ez van, ha az ember megkéri a barátját valamire. És az a barát segít. Kellett persze hozzá a kollégái nagyvonalúsága is, hogy egy emberöltő után újra egy Antonovban üljek.

Közös gyártásban a 178-as és a 132-es: a partner a marketingbe is beszáll. Nincs orosz piac, de nincs orosz konkurencia sem.

Készül az An-24/26/32-es család utódja, épül a második 178-as, de kiszállt a cég az oroszokkal alapított közös vállalatból.

Listán az An-2-es, mint lgt. Új kínai gépek inkább kínai társaságoknak. Kistuskó, Nagytuskó: egyre kevesebb a Tupoljev.

Várható felhozatal Le Bourget-n, és a nagy kérdések: repül-e az A400, melyik Dreamliner bemutatózik, átsuhan-e a 320neo.

Az An-178-as kihívója lehet az EADS, az Alenia és az Embraer típusainak, de leginkább a régi Antonovok lecserélésére szánják.

Sőt, visszakövetelik az ukránoktól a fejlesztésre adott pénzt, valójában már a konfliktus előtt kiszálltak a programból.

Húsz év után megindulhat a sorozatgyártás, de egyelőre csak maguk az ukránok terveznek öt gépet vásárolni.

Magányosak: a Mrija, a 747SP. Nem pusztult ki sem a DC-10, sem az MD-11. Kétfedelesek és Jumbolinók.