Habár a tavaly novemberben felálló új kormány azt ígérte, hogy a vasutat fogja priorizálni a közúttal szemben, mégis az utóbbi juthat több forráshoz.
Több mint másfél éves fúrás után az M85 autóút Bécsi-dombi alagútjának déli járata elérte a nyugati oldalt, megtörtént a járat lyukasztása.
A kétcsöves műtárgy egyik járatát bő hétévnyi munkálatot követően fúrták ki a gépek. A vonatok viszont csak várhatóan 2030-ban vehetik használatba az alagutat.
A NIF Zrt. beruházásában megvalósuló fejlesztés egy éve kezdődött, a kül- és belterületi munkavégzés azóta is zavartalan.
A Lánchíd korszerűsítési munkái miatt június 20-ától, hétfőtől augusztus közepéig ideiglenesen lezárják a Halász utca és a Döbrentei tér közötti rakpartszakaszt a közúti forgalom elől.
A vezetőfülkéből történő számítógépes képalkotás segítségével gyorsan, biztonságosan és olcsón megfigyelhető a vonal menti növényzet.
Hamarosan készre jelenthetik a Szeged–Szabadka vasútvonal szerbiai részének teljes felújítását.
Debrecenben a Nyíl utca–Hadházi úti csomópont átépítésével és a Bem téren kialakított jobbra kanyarodó sávokkal a város egyik legveszélyesebb gócpontja vált biztonságosabbá.
Átépítették a 430-as főút és 4432-es út kereszteződését, lényegesen biztonságosabbá téve a korábban balesetveszélyes csomópontot.
A projektszervező RB Rail kiírta a közbeszerzést a Lengyelországot Litvánián és Lettországon át Észtországgal összekötő nagysebességű vasútvonal villamosítási rendszereire.
A műtárgy a megyeszékhely Bánhida és Sárberek városrészeit köti majd össze, melyeket jelenleg még elválaszt a vasút.
A belga kormány és az ország infrastruktúra-kezelője, az Infrabel célja a kikötő vasúthálózatának megújítása, valamint új vágányok kiépítése a megnövekvő szállítási kapcsolatok kiszolgálásához.
A rekonstrukció legfrissebb hulláma a DB Cargo szerint huszonöt–harminc százalékkal csökkenti a vasúthálózat áteresztőképességét, emiatt a tehervonatoknak várakozniuk kell. Ráadásul a munkálatok hónapokig eltartanak.
Hamarosan befejeződik a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiterjesztése a Balkán-félsziget nyugati részére, valamint a régió integrációja az Európai Unió vasúti piacába. Ehhez azonban még szükséges néhány lépés.
Az olasz nemzeti vasúttársaság a következő tíz év során a vasúti infrastruktúra fejlesztésére 160 milliárd eurót, a teljes szárazföldi közlekedésre pedig összesen 190 milliárdot szándékozik költeni.
