Ausztria építés alatt álló új vasúti alagútjában a napokban készült el a pálya, amit egy különvonattal meg is ünnepeltek.
Egyre több pénz lesz, mivel 7,5 tonna helyett már a 3,5 tonnánál nehezebb járműveknek is útdíjat kell majd fizetni.
Akár hárommilliárd eurót is ráköltenének a két várost összekötő bázisalagutat elérő vonalakra.
A Bécset Bukaresttel összekötő Dacia nemzetközi gyorsvonat az eddigieknél bő fél órával gyorsabban, 96 perc alatt tudta le a Piski és Segesvár közötti, 169 kilométeres, már felújított szakaszt.
Az ukránok megállapodtak az Európai Bizottsággal, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) keresztül jutnak forrásokhoz.
Egyelőre nem újul tovább a 80-as és a 100-as vonal, nem épül meg a ferencvárosi átemelés, de a kelenföldi indóház sem alakul át. Az úthálózat fejlődése is belassul.
Az ukrán vasúttársaság több millió eurós kiadást takarít meg ezzel.
A lengyel határtól Kijevig vezethet az európai standardnak megfelelő pálya.
Véget ért a több évig tartó vágányzár, június 5-étől ismét végigmennek a személyvonatok. Ott voltunk az első napon.
Az első tehervonat 2026-ban mehet végig a huszonkét kilométer hosszú sínpáron.
Az olasz infrastruktúra-kezelő RFI egy kétmilliárd eurós szerződés keretében bízott meg egy hazai konzorciumot a Battipaglia–Romagnano szakasz megtervezésével és megvalósításával.
A hétkilométeres, föld alatti pályaszakasz és a Belfiore vasútállomás 2,7 milliárd euróból valósulhat meg, várhatóan 2028-ra.
A Sziszek-Caprag és Petrinja közötti tízkilométeres szakaszon közel harminc éve állt le a forgalom.
A velimi tesztpályát is üzemeltető VUZ 2022-ben 273 millió koronás nyereséget termelt.
A vasúttárság dízeles áramfejlesztő generátorokkal fog gondoskodni a villamosított teher- és személyszállító vasútvonalak folyamatos betáplálásáról.
