vasúti infrastruktúra

A kárpátaljai Rahó és a máramarosi Visóvölgy között 2007 óta szünetelt a forgalom.

A Barcelona közelében fekvő multimodális létesítmény átfogó fejlesztése várhatóan 2024 végére készülhet el teljesen.

A felújítás alatt álló Maribor–Šentilj vasútvonalon megépülő műtárgyban, valamint a vonal egyes szakaszain betonlemezes vasúti pályát fektetnek le.

Az Európai Vasúti és Infrastruktúra Társaságok Közössége (CER) úgy módosítja a Transzeurópai Közlekedési Hálózatra (TEN-T) vonatkozó javaslatot, hogy azzal négy nemzetközi közlekedési folyosó Ukrajnáig és Moldováig hosszabbodjon meg.

Jelenleg a vasúthálózat 61 százaléka villamosított, a cél, hogy ez 2030-ra 75 százalékra nőjön. 2019 óta viszont alig épült ki újabb szakaszokon felsővezeték.

A nyári hőség és az augusztus végi kistokaji siklás jelentősen rontotta a miskolci fővonal állapotát, a menetrend gyakorlatilag tarthatatlan. A MÁV a helyreállítás mellett a sebességkorlátozások mértékének csökkentésén is dolgozik.

A tervek szerint két éven belül megépül a Záhedánig vezető pálya, bekapcsolva a kikötőt az ország vasúthálózatába. Az első szakaszt hamarosan készre is jelentik.

Kétévnyi kihagyást követően megkezdődött az idei berlini vasúti szakkiállítás és -vásár. A szerdai paletta részét alkotta a Stadler walesi Flirtje, a Tatravagónka farönkszállító kocsija, valamint a Plasser & Theurer pályakarbantartó járműve.

A háború előtt az ukrán gabonaexportnak csak kis részét szállították vasúton, az elmúlt hónapokban viszont már közel a felét. A kikötők orosz blokádjának lefújásával azonban ismét szabad a pálya a tengeri fuvarozás előtt.

A DB Netze az Emmerich és Oberhausen közötti szakaszon építi ki a harmadik vágányt 2024 novembere és 2026 májusa között, korlátozva a vasúti kapacitást.

A CFR Infrastructură az olasz Webuild S.p.A. és a szintén olasz Salcef S.p.A. alkotta konzorciumot bízta meg a vonal két szakaszának korszerűsítésével.

A Berezinát Basarabeascával összekötő, huszonhárom kilométer hosszú pálya felújításával az ukrán exportot segítenék elő.

A személy- és áruszállítás teljesítménye mellett a nagysebességű vasút, az elővárosi vonalak, a járműgyártás mellett a külföldi vasútépítések is dinamikusan fejlődnek. A több évtizedes stratégia működik, ma már Afrikában is törökök építhetnek több milliárd eurós projektek keretében vasútvonalakat.

A 452 kilométer hosszú Buhara–Khíva vonalon 2026 júniusára épülhet ki a felsővezeték, kétszázötvennel használható pályával együtt.

A Ferencváros és Kelenföld közötti pályaszakasz kapacitásbővítéséig azonban csak továbbra is két vágányt lehet majd használni.