A Neris folyó felett átívelő műtárgy körülbelül 64 millió eurót fog kóstálni, 1510 méterével pedig a balti államok leghosszabb vasúti hídja lesz.
A munkálatok miatt július 11-étől augusztus 18-áig vágányzári menetrend lép életbe a győri, a székesfehérvári és a pécsi vonalakon, számos vonat végállomása a Keleti és Kőbánya-Kispest helyett Kelenföld lesz.
A magyar, a török, a bolgár és a szerb közlekedési miniszterek Isztambulban találkoztak a Budapest és Isztambul közötti vasúti infrastruktúra fejlesztése, ezáltal a vasúti árufuvarozás elősegítése érdekében.
A kétcsöves műtárgy egyik járatát bő hétévnyi munkálatot követően fúrták ki a gépek. A vonatok viszont csak várhatóan 2030-ban vehetik használatba az alagutat.
A belga kormány és az ország infrastruktúra-kezelője, az Infrabel célja a kikötő vasúthálózatának megújítása, valamint új vágányok kiépítése a megnövekvő szállítási kapcsolatok kiszolgálásához.
A rekonstrukció legfrissebb hulláma a DB Cargo szerint huszonöt–harminc százalékkal csökkenti a vasúthálózat áteresztőképességét, emiatt a tehervonatoknak várakozniuk kell. Ráadásul a munkálatok hónapokig eltartanak.
Hamarosan befejeződik a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiterjesztése a Balkán-félsziget nyugati részére, valamint a régió integrációja az Európai Unió vasúti piacába. Ehhez azonban még szükséges néhány lépés.
A romániai civil szervezet szerint a szállításügyi minisztérium akár 17 milliárd eurót is invesztálna a Nagyváradtól Kolozsváron és Bukaresten át Konstancáig vezető pálya megvalósítására, miközben a hagyományos hálózat fenntartására sincs elég forrás.
A Břeclav és Jókút (Kúty) közötti vasútvonal csehországi szakaszát a Skanska és az EŽ cégek modernizálják, két éven át egy vágányon lehet majd közlekedni.
Szinte megállás nélkül dolgozik a Szabadka–Horgos(–Szeged) vasútvonal szerbiai szakaszának újjáépítésén az orosz kivitelező. Ezúttal Hartmann-kitérőnél és Palicson néztünk szét.
A tavalyihoz képest körülbelül kilencszázmillióval többet, 13,6 milliárd eurót terveznek költeni a meglévő hálózat hatékonyságának és kapacitásának növelésére.
A Lett Vasút (LDZ) hosszútávú fejlesztési stratégiája egyértelműen a vasutat szánja az ország közlekedési gerincének – a teherszállításnak viszont nem hagynának sok terepet.
A vonatok maximális sebessége 320 kilométer/óra lesz.
Március 15-én mindkét vágányra visszatérhetnek a vonatok a teljesen átépített Belgrád–Újvidék vonalszakaszon – és már akár kétszázas tempóval is suhanhatnak.
A budapesti és diósgyőri termelést követően 1951 óta zajlik a kitérőgyártás a Mátra lábainál, a VAMAV Kft.-nél.
