A tervek szerint két éven belül megépül a Záhedánig vezető pálya, bekapcsolva a kikötőt az ország vasúthálózatába. Az első szakaszt hamarosan készre is jelentik.
Kétévnyi kihagyást követően megkezdődött az idei berlini vasúti szakkiállítás és -vásár. A szerdai paletta részét alkotta a Stadler walesi Flirtje, a Tatravagónka farönkszállító kocsija, valamint a Plasser & Theurer pályakarbantartó járműve.
A háború előtt az ukrán gabonaexportnak csak kis részét szállították vasúton, az elmúlt hónapokban viszont már közel a felét. A kikötők orosz blokádjának lefújásával azonban ismét szabad a pálya a tengeri fuvarozás előtt.
A DB Netze az Emmerich és Oberhausen közötti szakaszon építi ki a harmadik vágányt 2024 novembere és 2026 májusa között, korlátozva a vasúti kapacitást.
A CFR Infrastructură az olasz Webuild S.p.A. és a szintén olasz Salcef S.p.A. alkotta konzorciumot bízta meg a vonal két szakaszának korszerűsítésével.
A Berezinát Basarabeascával összekötő, huszonhárom kilométer hosszú pálya felújításával az ukrán exportot segítenék elő.
A személy- és áruszállítás teljesítménye mellett a nagysebességű vasút, az elővárosi vonalak, a járműgyártás mellett a külföldi vasútépítések is dinamikusan fejlődnek. A több évtizedes stratégia működik, ma már Afrikában is törökök építhetnek több milliárd eurós projektek keretében vasútvonalakat.
A 452 kilométer hosszú Buhara–Khíva vonalon 2026 júniusára épülhet ki a felsővezeték, kétszázötvennel használható pályával együtt.
A Ferencváros és Kelenföld közötti pályaszakasz kapacitásbővítéséig azonban csak továbbra is két vágányt lehet majd használni.
A Neris folyó felett átívelő műtárgy körülbelül 64 millió eurót fog kóstálni, 1510 méterével pedig a balti államok leghosszabb vasúti hídja lesz.
A munkálatok miatt július 11-étől augusztus 18-áig vágányzári menetrend lép életbe a győri, a székesfehérvári és a pécsi vonalakon, számos vonat végállomása a Keleti és Kőbánya-Kispest helyett Kelenföld lesz.
A magyar, a török, a bolgár és a szerb közlekedési miniszterek Isztambulban találkoztak a Budapest és Isztambul közötti vasúti infrastruktúra fejlesztése, ezáltal a vasúti árufuvarozás elősegítése érdekében.
A kétcsöves műtárgy egyik járatát bő hétévnyi munkálatot követően fúrták ki a gépek. A vonatok viszont csak várhatóan 2030-ban vehetik használatba az alagutat.
A belga kormány és az ország infrastruktúra-kezelője, az Infrabel célja a kikötő vasúthálózatának megújítása, valamint új vágányok kiépítése a megnövekvő szállítási kapcsolatok kiszolgálásához.
A rekonstrukció legfrissebb hulláma a DB Cargo szerint huszonöt–harminc százalékkal csökkenti a vasúthálózat áteresztőképességét, emiatt a tehervonatoknak várakozniuk kell. Ráadásul a munkálatok hónapokig eltartanak.
