XVII/5. 2021. október–november
Igen, az Indóház legfrissebb kiadásáról van szó, tartalmi ízelítő következik.
Igen, az Indóház legfrissebb kiadásáról van szó, tartalmi ízelítő következik.
Periodika a kötöttpályás közlekedés híveinek a 175 éves magyar vasút jegyében.
A műemléki védettség alatt álló Kelenföld Indóházban vasúttörténeti kiállítóhelyként rendezi be legújabb tagintézményét a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum.
Olvasóink közül sok ezren ismerik, és mivel a mi táborunk az idestova két évtized során kialakult összetartozásé, legyen elég annyi: Ildikó a friss bankszámlaadatok lekérdezését követően átszólt az asztalomhoz, „hál istennek, van értelme.”
Megjelent az Indóház idei harmadik, június–júliusi kiadása, avagy hatlábúak ropták a tóparton.
Kíváncsi a MÁV-Start aktuális vontatójármű-állomásítási listájára? Mert benne van.
A GYSEV Cargo a fenntarthatóság jegyében felöltöztetett Vectronjával a címlapon.
A hetvenes évek „egyik legnagyobb kérdése” az volt, milyen színűek is legyenek a vasút járművei. Nem véletlen, hogy Tatabányán is három színvariáns készült.
Az Indóház XVII. évfolyamával. De addig is parancsoljanak, íme a 2020 decemberi, januárban is érvényes kiadás tartalma.
Az októberi Indóház magazin hasábjain már bemutattuk a cseh Igra modellgyár ezévi újdonságainak egyikét, a 88 köbméteres tartálykocsiját. A decemberi magazinunk lapzártája után került a boltokba a nagytestvér, a 98 köbméteres változat modellje.
Ráadásul a képzőművészet jegyében született az utolsó kocsi.
Ha esetleg a járványszerűen terjedő lehetetlen helyzet miatt egynapi járóföldnyi körzetben nem találnának újságárust, keressék a kiadót!
Pompás betétkocsik készültek Tatabányán, motorkocsik, Szergejek, Csörgők mögé lehet büszkén csatolni mindet.