Doha–Auckland: új szuperhosszú járat, de melyik a leghosszabb?
Sikeresen végrehajtotta a világ jelenlegi (egyik) leghosszabb leszállás nélküli járatát a Qatar egyik Boeing 777-ese. A pontos menetidővel kapcsolatban nem teljesen esnek egybe az információk, az eredeti kiírás szerint 16 óra 30 perc alatt tette volna meg a gép az irdatlan távolságot, a leszállás ehhez képest még negyed órával korábban történt, írja az új-zélandi lap, ami 16 óra 15 percnyi repülést jelentene, a Flightradar24 információja szerint viszont csak 15 óra 50 percet töltött a gép a levegőben.
Az biztos, hogy az út során a 777-es tíz időzónát repült át, az útvonal Katarból India déli csücskén, illetve Srí Lankán, majd az Indiai-óceánon át vezetett, a gép elhúzott az Indonéz-szigetektől délre, utána pedig északnyugat–délkeleti irányba átszelve Ausztráliát, Adelaide fölött átrepülve, Melbourne-től keletre jutott ismét a tenger fölé, azután ért az új-zélandi nagyváros repterére, ahol természetesen a tűzoltók tiszteletadása fogadta.
A repülés teljes hossza 14 ezer 550 kilométer volt. A visszafelé út távolságra ugyanannyi, időben viszont plusz egy óra, az ellenszél miatt. A gép kabinját 217 economy-utasra és 42 business-helyre székezték be. Az előzetes tájékoztatás szerint a 15 főnyi kabinszemélyzet 1100 csészényi kávé és tea, 1036 adag étel, és 2000 pohárnyi hideg ital felszolgálására készült fel.
A CAPA Centre for Aviation adatai szerint Ausztrália és Új-Zéland az öbölmenti társaságok fontos célpontja lett, ezek a cégek 2012 és 2017 között megkétszerezték a jelenlétüket. A Qatar most a szuperhosszú járatot hírek szerint egyben szuperolcsó jegyárakkal vezeti be, Európából már 1200 dollár körüli összegért is lehet odarepülni, ami az ötcsillagosok között valóban mérsékelt tarifának számít. Az Emirates szintén repül Dubaiból Aucklandbe, de az az út 342 kilométerrel rövidebb, mint Dohából repülni ugyanoda.
Hogy egészen pontosan ez e most valóban a világ leghosszabb légijárata, azt az Air India vitatja, a légitársaság ugyanis új útvonalon üzemelteti december óta a Delhi–San Francisco-járatot, keleti irányba, a Csendes-óceánon át, ami repülési időben meglepően rövid, mindössze 14 és fél óra, viszont 1400 kilométerrel hosszabb az eredeti nyugati irányú repülésnél, és jelenleg a legnagyobb, leszállás nélkül berepült távolság a menetrend szerinti járatok között. Az Air India azért tudja a 15 ezer 300 kilométert mégis két órával gyorsabban megtenni, az eredeti nyugati irányú repüléshez képest, mert a gépet a módosítással kelet felé szinte végig a jetstream segíti, és ez annyit jelent, hogy a Földhöz viszonyított sebessége az állandó erős hátszéllel 930 kilométernél is több lehet óránként, a San Francisco–Delhi-vonalat viszont nyugat felé csak 780 kilométeres óránkénti sebességgel tudja berepülni a Földhöz viszonyítva. Ennek megfelelően a visszautat az eredeti keleti irányba repülik az indiaiak, tehát az amerikai kontinens és az Atlanti-óceán felett.
Mint arról nemrég beszámoltunk, a rekord nem valószínű, hogy sokáig fennáll, a Qantas ugyanis még az idén, első 787-esei beérkezése után beindítja a leszállás nélküli járatát Perth és London között. Majd az összes rekordot túlszárnyalja majd a korábbi csúcstartó: a Singapore 2018-ban a különlegesen hosszú repülésekre tervezett, ULR változatú A350-esekkel indítja újra egykori, A340-esekkel repült Szingapúr–Newark-járatát, ami 15 ezer 344 kilométer lesz és 17 óránál is több időt igényel majd.
A 777-200LR ebben a pillanatban azonban még a leghosszabb járatokat repülni képes típus a piacon. Egy 2005-ben végrehajtott teszt során a típus második prototípusa, Suzanna Darcy-Henneman parancsnoksága alatt 21 ezer 600 kilométert repült leszállás nélkül Hongkongból kelet felé, a Csendes-óceánt és az amerikai kontinenst, majd az Atlanti-óceánt is átszelve Londonig. A repülési idő 22 óra 42 perc volt, igaz, a gépet teletankolták, a hasznos teher nem volt épp túlságosan nagy, a gépen nyolc pilóta és 35 főnyi technikai személyzet és újságíró tartózkodott, viszont volt bőven súlya a gép viselkedését mérő plusz műszereknek. Ugyanakkor a rekordrepülést a standard üzemanyag-konfigurációval hajtották végre, vagyis nem voltak plusz kerozintartályok a hosszú útra. A repülés során kétszer volt alkonyatban és kétszer napfelkeltében része az utasoknak. Heathrow-hoz közeledve az irányítás húsz percre küldte várakozásra a gépet, leszállás után a 777-esben még másfél órára elég üzemanyag volt.
* * *Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
